Hajmeresztő részletek derültek ki az ukránok támogatását célzó tervezetből. A dokumentumban fekete-fehéren leírják, hogy Brüsszel százmilliárdos nagyságrendben juttatna adófizetői pénzeket támogatás formájában Ukrajna számára, emellett gyorsítaná a harcban álló ország uniós csatlakozását.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió egy, összesen nyolcszázmilliárd dolláros köz- és magántőkéből álló csomagot kíván mozgósítani Ukrajna újjáépítésére azt követően, hogy Oroszország lezárja a teljes körű katonai támadást – ez áll abban a dokumentumban, amelyet a Politico szerzett meg. A 18 oldalas anyag egy évtizedre szóló helyreállítási programot ismertet, amely Ukrajna talpra állítását és az EU-csatlakozás felé vezető felgyorsított folyamatot egyaránt tartalmazza – írta meg a Politico.
Az európaiak pénzét adná Ukrajnának Brüsszel
Brüsszel és Washington több száz milliárd dollárnyi, hosszú távra tervezett forrás előkészítésén dolgozik, miközben Ukrajnát egyszerre jövőbeni uniós tagként és potenciális befektetési célpontként mutatja be. A finanszírozási elképzelés 2040-ig szól, és egy azonnal elindítható, 100 napos operatív program is része. Az irat alapján a következő tíz évben az Európai Unió, az Egyesült Államok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek – köztük a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank – együttesen 500 milliárd dollárnyi köz- és magántőkét irányoznának elő.
Az Európai Bizottság ezen felül további 100 milliárd eurót tervez biztosítani Ukrajnának költségvetési támogatások és befektetési garanciák formájában, az EU 2028-ban induló új, hétéves költségvetési ciklusának részeként – vagyis az európai adófizetők pénzéből.
A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jóléti program nehezen vonzhat külső befektetőket, ha a háború elhúzódik.
Washington kulcsszerepet szán magának Ukrajna újjáépítésében: a dokumentum szerint az Egyesült Államok nem elsősorban segélyezőként, hanem stratégiai gazdasági partnerként, befektetőként és hitelességet biztosító szereplőként jelenik meg. A feljegyzés számol amerikai vállalatok közvetlen részvételével és helyszíni szakértelmével, továbbá hangsúlyozza az USA szerepét a magántőke bevonásában. A terv szerint pedig a több mint háromezer ukrán vállalat jelentős részét privatizálnák és olyan külföldi befektetőknek adnák át, mint a világ legnagyobb magántőke-kezelői, a Blackrock és a Vanguard, valamint a nyugati országok állami tőkekezelő intézetei.
A magánbefektetések beindításához azonban jelentős uniós és tagállami támogatásokra lesz szükség, és a dokumentum hozzáteszi, hogy „ha Ukrajna nem tud elegendő magántőkét vonzani, az szükségszerűen azt jelenti, hogy nagyobb arányban lesz szükség állami tőkére”.
Gyorsítósáv Ukrajnának az EU-ba
A terv fontos része Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása is, amely azonban – mint ismert – számos aggályt felvet. A terv szerint az uniós források olyan reformok végrehajtásához lennének kötve, amelyek „az EU-hoz való gyors csatlakozást célozzák, rögzítve a reformprogramot 2027-ig”, a dokumentum egy másik része pedig arra is utal, hogy a jóléti terv utódja már az EU következő hosszú távú költségvetése keretében fog megvalósulni, vagyis 2028-tól ukrán EU-tagsággal számol.
A terv egy pontja arra is rávilágít, hogy már a teljes körű EU-csatlakozás előtt gyorsított ütemben integrálnák Ukrajnát az EU közös piacába, amit a dokumentum „rövid távú stratégiai prioritásként” ír le. Ez azonban nyilvánvalóan óriási kockázatot hordoz például a magyar mezőgazdaságra nézve.
Orbán Balázs: nem fizetünk!
Brüsszel meg akarja győzni a tagállamokat, hogy adjanak nyolcszázmilliárd dollárt arra, hogy helyreállítsák az ukrán jólétet. Mindeközben az európai vezetők hibás döntéseinek köszönhetően – magas energiaárak, romló versenyképesség, megélhetési válság – az európai jólét is egyre inkább kérdéses
– hívta fel a figyelmet a politikus.
Az Európai Bizottság lényegében változtatás nélkül befogadta az ukránok követelését és összeállított egy dokumentumot arról, hogy ezt milyen módon tudnák az európaiak összeadni. A helyzet az, hogy Brüsszelnek ismét fontosabb Ukrajna, mint az európai emberek érdeke
– mutatott rá.
A dolog túlmutat az újjáépítéssel járó és jóléti kiadásokon: a 800 milliárd dolláros igényen túl felmerül az ukránok részéről egy 700 milliárd dolláros katonai finanszírozási igény is
– figyelmeztetett.
Ez az európaiak eladósodását és Európa még mélyebb bevonódását jelentené a háborúba. Ezért a magyar kormány ezekre az igényekre nemet mond. Nemzeti petíciót indítunk, hogy megüzenjük Brüsszelnek: nem fizetünk!
– jelentette ki Orbán Balázs.
forrás: magyarnemzet.hu
