A gyalogságtámogató Hiúzok hazai bázisán, Hódmezővásárhelyen épül a járművekre specializált szimulációs központ, amelynek alapkövét kedden Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese és Hattyár István ezredes, Magyar Honvédség Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár parancsnoka helyezte el a Zrínyi Miklós Laktanyában.
A „Lynx” Hódmezővásárhelyen a Magyar Honvédség új, modern gyalogsági harcjárműve, a Lynx KF-41, amelynek rendszeresítése folyik, és a helyi Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár fő fegyverzete. Hódmezővásárhely kulcsfontposágú bázis az új Lynx járművek fogadásában, kiképzésében és bevetésében, a városban állomásozó alakulatok a legmodernebb technológiával erősítik a honvédelem képességeit. A Lynx járművek a Magyar Honvédség modernizációjának részei, 2029-ig 218 darabot állítanak szolgálatba.Hódmezővásárhely a Lynx harcjárművek érkezésének és a kapcsolódó kiképzésnek egyik központi helyszíne. Nagy léptékű gyakorlatokat tartanak a járművekkel, növelve az alakulat harcképességét. A Lynx bevezetése szemléletváltást és új kiképzési rendszer kialakítását igényli. Most erre építve, egyedülálló szimulációs központ épül a vásárhelyi laktanyában, mely 2026 végére, 2027 elejére el is készül.
A keddi ünnepség stílszerűen az egyik első, Magyarországon gyártott és az egyik első Vásárhelyre szállított Lynx KF 41-es harcjármű előterében zajlott.
Az elmúlt négyéves ciklusban ment végbe a Magyar Honvédség legjelentősebb fejlődése a rendszerváltozás óta
– jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Hódmezővásárhelyen.
A tárcavezető a Lynx szimulációs központ alapkőletételén elmondta: a korábbi időszakok fontos előkészítő munkát végeztek, ám a jelenlegi ciklusra jutott az a lehetőség, hogy a beszerzett eszközök többsége megérkezzen, és ezekből tényleges katonai képességek épüljenek fel.
A miniszter hangsúlyozta, a haderőfejlesztési program keretében az elmúlt években teljes körűen lecserélték a korábban is rossz állapotú, nagyrészt elavult szovjet haditechnikát. A fejlesztések érintették többek között a helikopterflottát, a merevszárnyú repülőgépeket, a harckocsikat, a tüzérségi eszközöket és a harcjárműveket. Hozzátette: a technikai modernizációval párhuzamosan legalább ilyen jelentős előrelépés történt a személyi állomány fejlesztésében és az infrastruktúra megújításában is.
Hódmezővásárhelyen a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművön szolgáló katonák számára kiképzőközpont épül. A kategóriájában a világ egyik legkorszerűbb harcjárművét, amelyet a német Rheinmetall gyárt, elsőként a Magyar Honvédség rendszeresítette. A miniszter megjegyezte: azóta az olasz és a román hadsereg is ezt a típust választotta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint Magyarország élen jár a Lynx bevezetésében, alkalmazásában és az ehhez kapcsolódó katonai képességek kialakításában. Mindez megfelelően felkészített katonák nélkül nem lehetséges, ezért indult el
az „Embert a vasra!” kiemelt toborzási program, amely Hódmezővásárhelyen különösen sikeresnek bizonyult.
Ezt a célt szolgálja a most megépülő szimulációs központ is.
A tervek alapján az év végére, legkésőbb 2027 elejére elkészülő létesítmény lehetőséget teremt arra, hogy a harcjárművek tényleges igénybevétele nélkül, laboratóriumi környezetben képezzék ki a járművezetőket, irányzókat és parancsnokokat, valamint hogy a katonák gyakorolják az együttműködést.
A miniszter kitért arra is, hogy a Rheinmetall-lal folytatott együttműködés nemcsak katonai, hanem jelentős gazdasági értékkel is bír, hiszen a német vállalat kiemelt befektető Magyarországon. A Hódmezővásárhelyre folyamatosan érkező Lynx harcjárművek a Rheinmetall zalaegerszegi üzemében készülnek.
Kajári Ferenc altábornagy felidézte: a 2016-ban indított haderőfejlesztési program egyik legfontosabb célja a Magyar Honvédség nehézdandár-képességének kialakítása volt. Az elmúlt években sorra érkeztek meg az ehhez szükséges technikai eszközök, megkezdődött azok rendszerbe állítása, valamint az új katonai képességek felépítése.
A MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárnál elsőként rendszeresítik a KF41 Lynx harcjárművet, amely megfelelő alapot biztosít egy ütőképes alakulat létrehozásához. Ehhez azonban nemcsak modern technika, hanem magasan képzett, elkötelezett állomány és megfelelő infrastruktúra is szükséges – emelte ki az altábornagy.
A közeljövőben megérkeznek azok a Magyarországon gyártott harcjárművek is, amelyekkel teljessé válik az első gránátos zászlóalj állománya. Az elmúlt közel két évben a dandár katonái elsajátították a járművek kezelését, részt vettek az új harceljárások kidolgozásában, végrehajtották a kötelékkiképzést, valamint a validációs és értékelő gyakorlatokat.
Hódmezővásárhelyen időközben új telephely épült, a javítóműhelyek és a kiszolgáló létesítmények pedig minden szakmai elvárásnak megfelelnek
– tette hozzá Kajári Ferenc. Kiemelte: olyan állományra van szükség, amely részletekbe menően ismeri a technikai eszközöket és fegyverrendszereket, és váratlan helyzetekben is azonnal képes reagálni. Ebben egyre nagyobb szerepet kapnak a korszerű szimulációs rendszerek.
Hattyár István ezredes, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár parancsnoka arról számolt be, hogy a Magyar Honvédség kijelölt tartalékosai számára is megnyílt a lehetőség a Lynx harcjárműre történő kiképzésre.
Az alapkő időkapszulájában olyan tárgyakat hagytak örökül az utókornak, mint a Magyar Honvéd legújabb száma, az épület építési engedélye, egy Lynx KF41 makett, a dandár felvarrója, valamint az I. Gránátos Zászlóalj érméje. Ez utóbbiakat a három felszólaló helyezte előbb az időkapszulában, majd azzal együtt az alapkőbe.
A Lynx, magyar nevéb Hiúz járművek beszerzéséről és itthoni gyártásáról Magyarország 2020-ban állapodott meg Németországgal: összesen 218 darabbal szerelik fel a Magyar Honvédséget, ebből 172-t Zalaegerszegen gyártanak le. A kívül-belül csúcstechnológiás lövész páncélosok rengeteg érzékelő szenzorral rendelkeznek. Egy harckész Hiúz tömege 45 tonna, és 1140 lóerős motor mozgatja. Hatótávja eléri a 450 kilométert, a sebessége 65km/h, hátramenetben pedig 35 km/h is lehet. A Lynx KF-41-ek a korábban használt BTR-eket váltják ki.
A Lynx kialakításánál az egyik alapvető szempont a védelem volt. A homlokpáncélzat a 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek is ellenáll. A magyar Hiúzokat a StrikeShield aktív védelmi rendszerrel is felszerelik, ami képes észlelni a jármű ellen indított rakétákat, gránátokat, és megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni azokat.
