Magyar Péter és a Tisza Párt úgy tagadja a hatalmas megszorítás-tervezetet, ami kiszivárgott a párt berkeiből, mint Lendvai Ilidikó MSZP-elnök 2002-ben, és Gyurcsány Ferenc 2006-ban. Magyar Péter hasonlít Gyurcsányékra?
Mint attól egy ideje hangos a magyar közélet, napvilágra került a Tisza Párt és Magyar Péter 660 oldalas megszorításcsomag-tervezete, tele adóemeléssel. Magyar Péterék persze tagadják az egészet. Nem újkeletű jelenség ez a magyar politikában.
Az is kiderült közben: Brüsszel új klímaadója évi 575 ezer forintos plusz terhet rakna minden magyar családra, csak hogy legyen pénz Ukrajnára. A Századvég felmérése szerint még Magyar Péter szavazóinak többsége is ellenzi az őrült sarcot, a párt EP-képviselői mégis beálltak a javaslat mögé.
A 2002-es kampányban az MSZP részéről Lendvai Ildikó elnök hangoztatta többször, hogy nem lesznek megszorítások, emlékezetes volt, amikor például kijelentette:
„nem lesz fogyasztói gázáremelés”; illetve: „lassan mondom, hogy az ország minden választópolgára megértse, megértse Orbán Viktor is: nem lesz tandíj!”
Mégis lett gázáremelés. Igaz, a 2002-es választások után a Medgyessy-kormány egy évre befagyasztotta a gázárat, 2003 nyarán azonban emeltek a gázáron, 2004 decemberében pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy újabb emelés várható, ami be is következett 2005-ben. 2006-tól aztán jelentős, 30 százalékos gázáremelés jött.
Elvileg itthon 1985-től szedtek be egy nagyon alacsony felsőoktatási tandíjat, ám ez valójában nem valósult meg. Egy 1993-as törvény lehetővé tette, ám nem vált gyakorlattá. Azt a gyakorlatban 1995-ben vezette be a MSZP-SZDSZ-kormány Bokros-csomagja, majd az államilag finanszírozott hallgatók számára eltörölte azt a Fidesz-kormány 1998 után. 2002-2006 közt valóban nem vezették be újra, de 2006-ban bevezette Gyurcsány Ferenc kormánya, ami a tervek szerint 105 ezer forint lett volna. A tervet heves diáktiltakozások kísérték. Végül a Fidesz által kezdeményezett, 2008 márciusi ügydöntő népszavazás eltörölte a tervet.
A nemrég a politikától visszavonult Gyurcsány Ferenc 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-éig volt kormányfő. 2004-ben nem választás útján lett miniszterelnök, hiszen a 2002-es választásokkor Medgyessy Péter volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki le is húzott így két évet. Ám sportminisztere, Gyurcsány Ferenc kigolyózta.
A 2006-os választások előtt rendeztek egy tévévitát Gyurcsány Ferenc regnáló miniszterelnök és Orbán Viktor Fidesz-elnök között. Megszorítások a vitában nem kerültek szóba, Gyurcsány több ígéretet is tett.
„A hétvégén bejelentetten túl nem tervezünk több megszorítást sem idén, sem a következő évben – hangzott el a miniszterelnök szájából A szólás szabadsága című műsorban” – írták aztán a lapok 2006. június 12-én. Ekkorra már bejelentették az első nagy megszorító csomagot.
Miket mondott Gyurcsány Ferenc a 2006-os vitában?
„Erős és olyan országot szeretnénk, amelyben van értelme dolgozni, amelyben előre lehet jutni. Olyan országot, amelyben nem beszélnek adócsökkentésről, mert arról a politikusok szoktak beszélni, amelyben teszik.”
„Szocialistaként azt tudom mondani, a falunak szüksége van kisiskolára. Igen, ez a mi dolgunk. Utána pedig olyan iskolára van szükség, amelye, ahogyan építjük, a számítógéptől a tornateremig rendelkezésre áll, versenyképes iskolára, olyan iskolákra, olyan középiskolára, amiből kinőtt például Teller Ede az annak az időszaknak a középiskolai hagyományaiból építkezett.”
„Az elnök úr azt mondja, hogy a gazdaságpolitika motorja a radikális járulékcsökkentés. Őszintén szólva szerintem ez nem így van.”
„Konkrét program kell, egy országot fejleszteni, azt nem általában kell, hogy majd sikeres lesz, miben leszünk mi jobbak, mint mások. Igen, az én programom, hogy 3-4 területen jobbak leszünk, oda célirányosan befektetünk járulékot csökkenteni.”
„Az új Magyarország programja, az építkezés programja, a beruházás programja, fölszabadítani a vidéket, a városokat és igazságot teremteni. Nem beszélni a nyugdíjasokhoz fátyolos hangon, az nem nagy teljesítmény, nyugdíjat emelni, rendet teremteni, nem beszélni a családokhoz, hanem olyan világot teremteni, ahol mindenkinek egyformán jut, a gyerekeknek is.”
Milyen gyurcsányi megszorítások voltak 2006-ban, a választások után?
2006 júniusára megszületett az Új egyensúly 2006-2008 megszorítócsomag avagy Gyurcsány-csomag, mely bevezette többek között a tandíjat, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.
A csomag főbb intézkedései megemelték a gáz árát átlagosan 30 százalékkal, az áram árát 10-14 százalékkal, a középső áfakulcsot pedig 15-ről 20 százalékra emelték, aminek kapcsán a HVG úgy fogalmazott: „drágulni fognak a gyógyászati segédeszközök, a szállodai és éttermi szolgáltatások, a mozijegyek, színházjegyek, valamint drágább lesz a közlekedés is. Drágább lesz a víz, a távhő, a szemétszállítás – vagyis emelkedni fog a havi rezsiköltség.”
A cigaretta jövedéki adója 5,7, az alkoholé pedig 7 százalékkal nőtt, a bor kivételével. Megemelték a munkáltatói járulékot 1-ről 1,5 százalékra, az egészségbiztosítási járulék pedig 4-ről 6 százalékra nőtt. Ráadásul a megtakarításokat is megadóztatták egy 20 százalékos kamatadóval és ugyanekkora árfolyamnyereség-adóval. Az eva 15-ről 25 százalékra nőtt. Továbbá a gyurcsányi választási ígéretekkel szemben nem szüntették meg az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást. Az egyéni egészségbiztosítási járulék pedig 6-ról 7 százalékra nőtt. 2007 januártól 40 százalékra emelték a felső adókulcsot, bevezettek többféle szolidaritási adót, megszüntettek számos adókedvezményt (szellemi tevékenység vagy épp a lakáshitelek adókedvezménye).
Eme csomag bejelentése után mondta Gyurcsány, hogy nem lesz több megszorítás.
Mégis lett. De előtte még kiderült az őszödi beszéd. Azaz 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc május 26-án Balatonőszödön, az MSZP parlamenti frakciója előtt zárt körben elmondott beszéde melyben úgy fogalmazott: „Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon! Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.”
A beszédet demonstrációk és levert tüntetések követték.
2008-ban aztán a gazdasági világválságra adott válaszreakcióként Gyurcsányék bérstoppot vezettek be a közszférában, újabb IMF-hitelt vettek fel, eladták a MOL részvénycsomagjának egy jelentős részét az oroszoknak, és más állami vagyonelemektől is megszabadultak.
Végül Gyurcsány 2009-ben lemondott, a kormányzást hasonló, megszorító szellemben Bajnai Gordon balliberális technokrata közgazdász folytatta miniszterelnökként.
A Tisza Párt tervezett megszorításai és adóemelései
Személyi jövedelemadó és kedvezmények:
Progresszív SZJA-rendszer bevezetése: bruttó 416 ezer forint felett 22%, bruttó 1,25 millió forint felett 33% adókulcs.
Családi adókedvezmények csökkentése: a középső jövedelmi sávban 30%-kal, a felsőben 50%-kal.
Ekho adózási forma teljes eltörlése.
KATA szigorítása: kizárólag diákok és nyugdíjasok vehetnék igénybe.
Vagyon- és tőkejövedelmek adóztatása:
Évi 6,5%-os vagyonadó bevezetése 500 millió forint feletti összvagyonra (ingatlan, gépjármű, értékpapír, ékszer stb.).
Tőkejövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, ingatlaneladás, bérleti díj) progresszív adóztatása 20%, 30% és 40%-os kulcsokkal.
Ingatlan bérbeadásra ezért 20%, ingatlaneladásra 40% adó kivetése.
Új „szolidaritási járulékok” kivetése a munkáltatókra és a magánszemélyekre (nyugdíjjárulék: 3–8%, egészségügyi járulék: 6–8%).
Vállalati adóterhek:
Társasági adó (TAO) progresszívvé tétele: KKV-k 13,5–18%, nagyvállalatok 21,5%, multik 25% (a jelenlegi egységes 9% helyett).
KIVA szűkítése: csak mikrovállalkozásoknak (max. 150 millió árbevétel, max. 10 fő).
Társasági adókedvezmények többségének megszüntetése, a fejlesztési adókedvezmény visszavágása.
Fogyasztási adók (ÁFA és jövedéki adók):
Általános forgalmi adó (ÁFA) kulcsának 32%-ra emelése az autókra, alkoholra, dohánytermékekre.
Alkohol- és dohánytermékek 32%-os ÁFÁ-ja, kiegészítve új különadókkal.
Kisállat-termékekre (eledelek, alom) kivetett extra 4%-os adó.
Társadalombiztosítás és ellátórendszer:
Állami TB-rendszer privatizációja, kötelező magán-nyugdíjpénztári és biztosítói rendszer (várhatóan magasabb díjakkal).
GYED megszüntetése.
Gyermekek ingyenes egészségügyi ellátásának megszüntetése.
Életmód-alapú „bonus–malus” rendszer bevezetése az egészségügyi díjaknál.
20%-os özvegyi nyugdíjadó bevezetése.
Egészségbiztosítási kötvények utáni 20%-os öröklési adó.
Egyéb terhek és adminisztráció:
Eb- és macskaadó: évi 18 000 forint állatonként.
Elhagyott állatok után napi 8000 forintos tartásdíj és az állatorvosi költségek behajtása.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal átvenné a bérszámfejtést a munkáltatóktól
Digitális Munkavállalói Kártya (DMK) bevezetése a munkavégzés valós idejű megfigyelésére.
Noha maga a Tisza Párt vezetője tagadja a kiszivárgott tervezet valódiságát és azt mondja, semmi alapja nincs a megszorítócsomagnak, mégis rengeteg jel mutat arra, hogy ezen dolgoztak az elmúlt hónapokban a párthoz köthető gazdasági szakemberek, ezek az ő nyilatkozataikból is egyértelművé váltak.
Az Index november 25-én hozta nyilvánosságra a Tisza Párt több száz oldalas, „Magyarország 2027–2035” című gazdasági konvergenciaprogramját, amely radikális átalakítást javasol a magyar adó- és járulékrendszerben. A dokumentum évente mintegy 1300 milliárd forint többletbevételt, pontosabban megszorítást céloz meg jelentős adóemelésekkel, új adónemekkel és a jelenlegi kedvezmények visszavágásával. Bár Magyar Péter először azt állította, hogy a tervezet nem létezik, majd azt, hogy mesterséges intelligencia készítette, több közgazdász – köztük Felcsuti Péter, Lengyel László és Dálnoki Áron – korábbi nyilatkozatai és aláírásszerű jelölései arra utalnak, hogy valódi, részletes szakmai anyagról van szó.
Felcsuti és Lengyel korábbi interjúi is megerősítik, hogy komoly adóreform-tervek készültek a párt környezetében, Dálnoki pedig többször beszélt arról, hogy részt vesz a kormányprogram gazdasági fejezeteinek kidolgozásában. A botrányt tovább erősítette Tarr Zoltán etyeki beszéde, amelyben elismerte, hogy a Tisza választás után „radikális” intézkedéseket vezetne be, de ezekről előre nem beszélhetnek. Hasonlóan utalt a titkolt tervezetekre Ruszin-Szendi Romulusz is, aki szerint azért nem hozzák nyilvánosságra a programot, mert politikailag vállalhatatlan lenne.
Fotó: Facebook
forrás: mandiner.hu
