Öt megyei jogú városnak is több mint 1 milliárd forinttal nőtt az iparűzésiadó-bevétele az elmúlt évhez képest, s huszonegyen közülük jelentős összeggel segítik a Versenyképes Járások Programot. Hódmezővásárhely az egész esztendő során egyetlen forintot sem fizetett be, ami azt mutatja, hogy a városba továbbra sem érkeznek komoly beruházások, az ipar és a gazdaság stagnál.
Hódmezővásárhelynek 2025 novemberében ismét 0 forintot kell befizetnie iparűzésiadó-többlete alapján a központi területfejlesztési alapba, amelyből a Versenyképes Járások Programot finanszírozzák. Ez derült ki a Magyar Közlönyben a napokban megjelent, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által aláírt rendeletből. Vásárhely az első félévben, a program első körében ugyanúgy egyetlen fillért sem tett be a közösbe, amiből két fontos következtetést is levonhatunk.
Az egyik, hogy polgármestere, Márki-Zay Péter úgy csinál politikai cirkuszt a Versenyképes Járások Program forrásainak elosztása kapcsán, hogy az általa vezetett település 2025-ben egy forintot sem tudott biztosítani a saját járásának fejlesztésére. A másik, még szomorúbb tanulság, hogy Hódmezővásárhelyt messze lekörözte a több megyei jogú város, ami az ipar- és gazdaságfejlesztést, a bevételtermelő beruházások betelepítését illeti. Vásárhellyel együtt ugyanis csak négyen(!) vannak olyanok, akiknek az első és a második félévben is 0 forint állt a nevük mellett a helyi iparűzési adó (hipa) növekményét, többletét felvonultató központi összesítésben. Eközben huszonegy megyei jogú város jelentős bővülést tudott felmutatni a hipa tekintetében, ami annak a bizonyítéka, hogy komoly beruházásokkal gazdagodtak, az iparuk és gazdaságuk lendületesen, dinamikusan fejlődik.
A Versenyképes Járások Program kasszájába két alkalommal, 2025 májusában és novemberében fizetik be a települések azt az összeget, amivel az előző esztendőhöz képest növekedett a területükön működő cégek, vállalatok által teljesített iparűzési adó. Megvizsgáltuk a huszonöt megyei jogú várost, összeadtuk a májusi és a novemberi számokat. Ebből kitűnik, hogy öten is több mint 1 milliárd forinttal járulnak hozzá a fejlesztési programhoz, s tizenhárom olyan közösség akad, melynek 500 millió forintnál is magasabb mértékben ugrott meg a hipa-bevétele.
A lista élén Székesfehérvár (1 milliárd 870 millió 822 ezer 574 forint), Győr (1 milliárd 680 millió 811 ezer 768) forint és Szombathely (1 milliárd 556 millió 900 ezer 666 forint) áll. Érdekesség, hogy a képzeletbeli dobogó első helyezettje ugyan egy „fideszes bástya”, a második és harmadik viszont egyaránt olyan megyei jogú város, melyet ellenzéki polgármester vezet, Szombathelyen ráadásul a közgyűlés többségét is a baloldal adja.
A huszonöt megyei jogú városból huszonegyen jelentős, milliárdos, százmilliós vagy tízmilliós nagyságrendű iparűzésiadó-többletet tudtak produkálni, vagyis számottevő mértékben növelték gazdasági teljesítményüket. Hódmezővásárhely mellett csak Dunaújváros, Salgótarján és Zalaegerszeg volt az, melynek iparűzésiadó-bevétele, ez által a helyi gazdasága nem nőtt, hanem – legjobb esetben – stagnált. Csak négy megyei jogú város akadt, mely 2025-ben 0 forinttal tudta támogatni a járások fejlesztését célzó kezdeményezést.
A 2025-ös évre vonatkozó befizetések a helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján:
1. Székesfehérvár 1 870 822 574 Ft
2. Győr 1 680 811 768 Ft
3. Szombathely 1 556 900 666 Ft
4. Veszprém 1 077 984 262 Ft
5. Kecskemét 1 073 592 537 Ft
6. Debrecen 913 902 624 Ft
7. Esztergom 872 496 429 Ft
8. Nyíregyháza 830 200 880 Ft
9. Eger 686 319 079 Ft
10. Miskolc 685 137 364 Ft
11. Szolnok 618 544 361 Ft
12. Szeged 588 612 580 Ft
13. Sopron 533 545 152 Ft
14. Békéscsaba 320 040 132 Ft
15. Kaposvár 302 568 323 Ft
16. Tatabánya 249 111 984 Ft
17. Pécs 180 283 617 Ft
18. Nagykanizsa 122 676 716 Ft
19. Baja 108 215 729 Ft
20. Szekszárd 29 519 217 Ft
21. Érd 23 908 491 Ft
22-25. Hódmezővásárhely, Dunaújváros, Salgótarján, Zalaegerszeg 0 Ft
