A miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban értékelte, hogy Budapesten találkozik az amerikai és az orosz elnök. A Magyar Nemzet cikke.
– Tegnap este beszéltem az amerikai elnökkel telefonon, de a hír már kicsit korábban kiszivárgott – válaszolt Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy mikor tudta meg, hogy Budapesten fog találkozni egymással Trump és Putyin. A miniszterelnök a Kossuth rádió, Jó reggel Magyarország! című műsorának adott ma reggeli interjújában elmondta, ma délelőtt fog telefonon beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Trump-Putyin: Csak Budapest jöhetett szóba?
– Beszéltem az amerikai elnökkel korábban is, a békecsúcson. Az utolsó simításokat végezzük egy magyar-amerikai hivatalos washingtoni találkozó ügyében is. Forr a víz mindenhol – tájékoztatott Orbán Viktor az aktuális helyzetről.
A kormányfő elmondta: Európában kívül sok hely van, ahol meg lehet tartani egy ilyen tárgyalást, de
Európában Budapesten kívül nincs más ilyen hely.
Magyarország az egyetlen békepárti ország, amely az elmúlt három évben nyíltan, hangosan, cselekvő módon a béke pártján állt. Hozzátette: sajnálja, hogy Ferenc pápa ezt nem élte meg, mert ő volt az, aki a legjobban biztatta őket, hogy tartsanak ki a béke mellett, legyenek állhatatosak.
Emlékeztetett: a migráció idején is úgy tűnt, mintha szembe mennénk az autópályán, de kiderült, mi megyünk jó felé. Mint mondta, régóta miniszterelnök, mindig lojálisak voltak, sosem adtak fel taktikai előnyökért bizonyos pozíciókat, senkit nem szúrtak hátba, még ha ez néha bizonyos hátrányokkal is járt.
Az orosz elnökkel Trump sikeres megbeszélést folytatott tegnap, a két külügyminiszter a nyitva álló kérdéseket próbálja rendezni, és akkor egy hétre rá már találkozhatnak Budapesten.
Állhatatosság és alázat
Arra a kérdésre, enyhülhet-e a Trump-Putyin találkozót követően a hazánkat érintő, Európai Unióból érkező nyomás, az államfő elmondta: Ez a találkozó nem rólunk szól. Persze mindenki izgatott, hiszen egy fontos diplomáciai esemény, ahol nem egyszerű házigazdák vagyunk, hanem egy olyan hely, ahol békét lehet kötni. Ez azonban nem róluk szól, hanem a békéről. Ez egy hároméves történet, ami jól mutatja, sok fajta tudás kell a politikában, de a legfontosabb az állhatatosság és az alázat. Ha ez sikerül, akkor a dolgok előbb utóbb jóra fordulnak, a legsötétebb órán is.
Ez így volt a migrációban, és most a háború kapcsán. Volt több ellenszélben képviselt téma, amiből nem szabad engednünk. Ugyanazt kellene tennie az Európai Uniónak, hogy tárgyaljunk a háborús felekkel. Saját diplomáciai csatornát kellene működtetnie az uniónak, ahogyan azt Magyarország is tette. Mi voltunk az egyetlen olyan európai ország, aki kezdetektől kezdve azt mondta, hogy a háború rossz, de attól még a diplomácia csatornákat nem szabad elzárni – fogalmazott Orbán Viktor.
Pénzügyileg is megéri a béke
A miniszterelnök elmondta, Európának nem a háborúra kellene készen állnia, hanem a békére. – Európának rendelkeznie kellene egy olyan katonai erővel, amelyik baj esetén meg tud minket védeni, ilyen ma nincs. Európának a legnagyobb baja a háború: 180 milliárd eurót költöttek el arra, hogy európai emberek öljék egymást, miközben döcög az európai gazdaság. A háború és annak következményei blokkolják a gazdasági fejlődést – közölte.
Azért érzem azt, hogy megéri a költség és a kényelmetlenség is, mert semmi máson nem tudunk többet keresni, mint a békén. Az összes magyar családnak érdeke, hogy Trump és Putyin találkozója elhozza a békét
– mondta.
A miniszterelnök úgy véli, ha van megállapodás a békéről, akkor az európai háborús terveket ki kell dobni az ablakon. Szükség lesz egy európai biztonsági tervre, nem azért mert háborúzni akarnának, hanem hogy biztonságban érezhessük magukat. A stratégia fókusza a béketerv kell, hogy legyen. Hozzátette: ritka a politikában az, hogy ilyen gyors álláspontfordulás lesz, de mint fogalmazott, „miért ne hihetnénk abban, hogy az európaiak a józan ész útjára lépnek?”
Baloldal: adóemelés
Az adózásról szóló vitáról azt mondta: ez klasszikus bal-jobb vita. A baloldal 2010 előtt csődbe vitte az országot, és akkor a jobboldal indított egy új programot. Azóta intellektuális kihívás nélkül csinálták végig ezt a 15 évet. Ez a típusú vita azóta nem jelent meg. Most viszont a magyar gazdaság jövőjéről újra van vita. A Tisza háta mögött ott a baloldal. A baloldali gazdaságpolitika lényege az adóemelés. A jobboldali felfogás ezzel szemben pénzt akar hagyni az embereknél és a vállalkozásoknál. Emlékeztetett: most épp a nyugdíjakat akarják megadóztatni, de a vállalkozási adót is emelnék, a jövedelemadót is emelnék. A jobboldalon most fut ezzel szemben Európa legnagyobb adócsökkentési programja.
– Az összes nyugdíjat adóztatni akaró szakember előbujt a Tisza és a DK körül, ők mindig is ezt akarták, a Bokros-csomaghoz érkeztünk vissza. A magyar nyugdíjrendszer két pilléren áll: mennyi időt töltött valaki munkában és mennyi járulékot fizetett, ez adja ki, mennyi nyugdíjat kap. Ehhez hozzányúlni, rendkívül kockázatos, mert az egyik csoport azt érzi, hogy ez így igazságos, a másik csoport viszont igazságtalannak érzi. Én ezt a szolgálatom elején megtettem, és az egyik legsikertelenebb programom volt. Ha majd több gyerek születik, jobban fent lehet tartani ezt a rendszert, de most nem szükséges, működőképes, tudja garantálni a kormány és a gazdaság is, ezt én magam is garantálom. Megígértem, hogy nem fog a nyugdíjak értéke csökkenni. A nyugdíjrendszerbe ne engedjük, hogy matematikusok, elméleti közgazdászok és baloldali emberek szóljanak bele. Lássunk bele generációkat, lássuk benne azokat, akik egész életükben a hátukon vitték az országot, ők tisztes öregkorban tölthessék el az utolsó évtizedeit – fejtette ki.
Jöhet a 14. havi nyugdíj?
A miniszterelnök megjegyezte, noha most háború van, mégis három olyan program fut egy leblokkolt gazdasági növekedés mellett, ami önmagában is világszenzáció lenne: – A fix 3 százalékos hitel program, a kis-és középvállalkozások hitele és a Európa legnagyobb családi adókedvezményét hajtjuk végre.
Képesek vagyunk még ilyen körülmények között is nagy dolgokra – idézte fel, majd elárulta, a 14. havi nyugdíjhoz gazdasági erő kell, amihez pedig békére lenne szükség, de napirenden tartják. Tisztázta, ez nem nyugdíjreform, hanem egy kiegészítő juttatás, amit igazságos módon szeretnének adni az időseknek.
Kettős állampolgárság: Ezzel mindenki jobban jár
Orbán Viktor a kettős állampolgárságról szóló népszavazásról szólva azt mondta: nagy sikernek tartotta már akkor, hogy az igenek száma meghaladta a nemekét. Hozzátette: ezeken a tényeken alapult az alkotmánymódosítás, amely megadta a kettős állampolgárságot a külhoni magyaroknak. A keserűséget, így hirtelen édesre változtatták az emlékezetükben.
A magyarországiak is megértették, hogy ha a magyar gazdaságot nem egy 10 milliós, hanem egy 15 milliós nemzeti közösség gazdaságaként kezelik, azzal mindenki jobban jár.
Hozzátette: ma már mindenki látja, hogy így mindenki jobban jár, nagyobb gazdaságot kapunk, sokkal több család elégedett így. Ma már nem lehet győzelemre vinni azt a narratívát, amely le akarja vágni Magyarországot a külhoni magyarokról.
Itt az idő, hogy a tehetős cégek, magánszemélyek beszálljanak a finanszírozásba
Az OTP kastélyfelújításával kapcsolatban kifejtette: ha elmegyünk egy épület mellett, amely szemlélteti régi nagyságunkat, az fájdalmas. A nemzeti önbecsülés kérdésköréhez sorolja, hogy a történelmi épületeink milyen állapotban vannak. Azt mondta, a polgári kormányzás eredményeképpen létrejöttek tehetős cégek, magánszemélyek, és örül, hogy lehetővé teszi, hogy adjanak olyan célokra, amelyekre az állam nem tud.
Ezt oda adták a Gödöllői Egyetemnek, amely beépül a kampuszba, így a diákok is hatalmas élményt kapnak majd. A kormányfő biztatja az összes jelentős magyar céget, hogy gondoljon az adója befizetésén túl hasonló pénzügyi tehervállalásra.
Forrás: magyarnemzet.hu
