A kevés csapadék és a hosszan tartó kánikula idén is megtette a hatását: a napraforgó és a kukorica terméseredménye siralmas azon a területeken, ahol a gazdák nem tudtak öntözni. A 2025-ös esztendő az egyik legaszályosabb évjáratként vonulhat be a hazai időjárás-történetbe.
Negyedik éve sújtja aszály a térséget, az idei hozam pedig minden eddiginél rosszabb.
Korábban 10 tonna, most csak 2-2,5 tonna volt a kukorica átlagtermése
Katasztrofális
– összegezte a helyzetet Horváth Gyula, a Nagymágocsi Farmer Kft. ügyvezetője.
A területük egy részén a takarmánynak vetett kukoricát még július végén, augusztus elején lesilózták. Korábban kukoricából több évben is volt 10 tonna/hektáros terméseredményünk, de a 8 tonnásnak is örültek.
Mint elmondta, a napraforgó-betakarítást még nem fejezték be, de a 350 hektár átlagában mindössze 1,3 tonna termést arattak le hektáronként. Ez nagyjából a harmada annak, ami elfogadhatónak számítana. A cég területének egy tizedét öntözték, itt 4 tonna körüli termésátlag várható.
A kukorica helyzete sem jobb: a takarmánykukorica szinte megsemmisült, a szemeskukorica hektáronként 2–2,5 tonnás átlagot produkált. Ez éles kontraszt a korábbi évekhez képest, amikor nem volt ritka a 10 tonnás hektáronkénti hozam, de a 8 tonnát is jó eredménynek tartották.
A termelés gazdaságilag is veszteséges: a cég hektáronkénti költsége 300–400 ezer forint, miközben az 1,3 tonna napraforgó értéke alig fedezi ezt.
Aszály: Ez a csapadékmennyiség már a napraforgónak is kevés volt
Ehhez képest úgy gondolom, a 2,5 tonnás eredmény mélypont. A mi területünk idén augusztus végéig összesen 240 milliméter csapadékot kapott, ami vészesen kevés, a szükséges csapadékmennyiség mindössze a 40 százaléka. Az elmúlt 4 évben, amióta ez a rettenetes aszály tart, körülbelül 800 milliméter csapadék hiányzik a talajból
– mondta a szakember, hozzátéve már elvetették a repcét, ami valószínűleg nem kel ki, úgyhogy már látni, hogy a jövő év is rosszul kezdődik.
Nincs jó válasz erre a helyzetre. Az őszi vetésű növényeket erősítjük, a repcét, árpát, búzát, a tavaszi vetések közül a kukoricát és a napraforgót favorizáljuk. A napraforgó jól tűri a szárazságot, de most sajnos az is levizsgázott. Ez a csapadékmennyiség már a napraforgónak is kevés volt…
– fogalmazott Horváth Gyula.
Válaszokat kell találni
A Hód-Mezőgazda Zrt. sem tudott jó hírekkel szolgálni.
Az öntözetlen szemes kukoricánk 1 és 2 tonna közötti hozamot produkált. A napraforgó területünk jelentősebb, 250 hektár volumenű, ott 1,5-3 tonna közötti termést arattunk hektronként. Az átlag a termőhelyi adottságtól, kötöttségtől és a csapadékmennyiségtől is függött. A napraforgó kelése jó volt, kapott esőt, a virágzás előtti időszakban viszont nem volt csapadék, pedig nagyon kellett volna
– mondta Kurusa Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettes. Nekik is ez a negyedik nehéz évük.
A termelés ettől nem áll meg. A probléma ott van, hogy nagyon gyorsan, 3-4 év alatt kellett óriási változásokat megélnünk, amihez hosszabb idő kell az alkalmazkodáshoz, a megfelelő válaszok találásához például a nemesítés, vetési módok, talajművelés tekintetében
– nyilakozta Kurusa Tamás.
fotó: shutterstock
forrás: délmagyar.hu
