Pénzeszközök jóváhagyott céltól eltérő felhasználásával elkövetett költségvetési csalás gyanújával nyomoz az adóhatóság. Információink szerint Nyergesné Kovács Erzsébetet is tanúként hallgatták meg a nyomozók.
Nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt a Csanádalbertin eltűnt tízmilliók ügyében folyó büntetőeljárás – tudta meg a Promenad24. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói az ügyészséggel együttműködve vizsgálódnak, mégpedig pénzeszközök jóváhagyott céltól eltérő felhasználásával elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt. Értesüléseink szerint nemrégiben újabb fontos tanút hallgattak ki, akinek a vallomása segíthet kibogozni a hatóságoknak a keszekusza szálakat. A korábbi belső ellenőrről, Nyergesné Kovács Erzsébetről van szó, aki – állítja egybehangzóan több hivatali forrásunk is – már több évvel ezelőtt súlyos dokumentációs jellegű hiányosságokra, szabálysértésekre hívta fel a figyelmet Csanádalberti gazdálkodását illetően.
Néhány hete számoltunk be legutóbb a nyomozásról, amikor is megírtuk: a NAV nyomozói önkéntes tanúként hallgatták ki Radó Tibort, Pitvaros volt polgármesterét, aki hosszú esztendőkön keresztül folyamatosan jelezte: valami nem stimmel a Csanádalberti, Pitvaros, Nagyér és Ambrózfalva közös, Csanádalberti székhelyű hivatalának működése, valamint Alberti gazdálkodása kapcsán. Információink szerint a tanúmeghallgatások tovább folytatódtak, s a nyomozók kikérdezték Nyergesné Kovács Erzsébetet is, aki korábban belső ellenőrként vette górcső alá Csanádalberti pénzügyeit, számláit.
Mint ismert, az Ambrózfalva csődeljárásához és Alberti csődközeli helyzetéhez vezető botrány 2024-ben tört ki, miután nyilvánvalóvá vált, hogy Ambróz számláiról több mint 40 millió forintot utaltak át jogszerűtlenül Csanádalberti számláira, s az „átgurított” pénzt az utolsó fillérig el is verték. Az ügyre rálátó forrásaink szerint Nyergesné vallomása azért lehet különösen értékes a történtek rekonstruálása szempontjából, hiszen ő már jóval ezt megelőzően felhívta a figyelmet az alberti gazdálkodás komoly, rendszerszintűnek tűnő problémáira.
Úgy tudjuk, belső ellenőrként már a 2019-es/2020-as évek kapcsán jelentős hiányosságokat, szabálytalanságokat állapított meg. A jelentésében tudomásunk szerint többek között számlák, szerződések, utalványozási rendelkezések, igazolások hiányát tárta fel, ami arra utalt, hogy nem vagy nem megfelelően történt meg a különböző utalások törvényben megszabott dokumentálása a településen. Előfordult, hogy nem voltak meg bizonyos számlák, nem volt a számlák mellé szerződés, nem volt jogalapja a számlák kiállításának, vagy éppen nem voltak beiktatva a számlák – sorolták informátoraink, akik hozzátették: a hiányosságok nem pár százezer, hanem több tízmillió forint nagyságrendet érinthettek. Forrásaink szerint a volt belső ellenőr megismerési záradékkal is ellátta a kiadott jegyzőkönyveit, amit a település vezetője és jegyzője is aláírt, igazolván, hogy megismerték az abban foglalt észrevételeket, megfogalmazott problémákat. Nem lennénk meglepve, ha ezekről a részletekről is érdeklődtek volna a nyomozó hatóságok munkatársai a tanúmeghallgatás során.
