Az SCO éves csúcstalálkozóján Tiencsinben érződött, hogy Kína jelentősen fokozta a nyomást, hogy ne kérdőjeleződjön meg vezető szerepe. A világrend az elmúlt három évtizedben egypólusúvá vált, napjainkban azonban az orosz–kínai együttműködés sok mindent megváltoztathat.
Kínában, Tiencsinben és Pekingben, valamint Washingtonban folytatódott a többpólusú – egyelőre két központú – új világrend formálódása, a kulcsországok egyik vagy másik országcsoporthoz való csatlakozása. Ez az átrendeződés vélhetően lezárja az 1990–1991-es időszak és a jelenkor közti 35 évet, amikor a Szovjetunió összeomlásával az Egyesült Államok egyeduralkodóként irányította a világot, mégpedig érdekei szerint. Ezt a három és fél évtizedet úgy tartottuk számon, mint az egypólusú világrend időszakát. Korábban a világ szintén kétpólusúként létezett, a hidegháború két nukleáris szuperhatalma, az USA és a Szovjetunió határozták meg a globális ügyek menetét.
Visszatér a világ a két pólus felé
Ma ismét a többpólusú világ felé tendálunk, noha Nyugaton az egyes neoliberális-neokonzervatív erők még az USA-t tartják a szerintük változatlanul egypólusú világ vezetőjének. Noha már 2017 óta a világ gazdaságilag legerősebb országa, Kína az egyik tábor, az SCO (Sangháji Együttműködési Szervezet) jelképes vezetője, amely megkülönböztetett gesztusokkal igyekszik biztosítani Moszkva lojalitását. Megtiszteltetésként Vlagyimir Putyin Tiencsinben, majd Pekingben kínai rendszámot kapott orosz gyártmányú óriáslimuzinjára, a Taurusra. A többi huszonvalahány, a tiencsini SCO-csúcson részt vett államfőt, delegációvezetőt kínai gyártmányú-rendszámú Hungcsi luxusautókon furikázták.
Noha Nyugaton a politikai érdekek a legtöbbször a nominális bruttó hazai terméket (GDP) számítják, az USA-ban a CIA közgazdászai széles körben alkalmazzák a vásárlóerő-paritáson számolt hazai bruttó termék (GDP) fogalmát.
E szerint 2024-ben
Kína volt a világ legmagasabb GDP-t produkáló országa 33600 milliárd dollárral.
Második az USA 25700 milliárd dollárral,
harmadik pedig India 14 200 milliárddal.
Negyedik helyen a CIA elemzése szerint Oroszország állt 6100 milliárddal,
ötödik Japán 5700 milliárddal,
hatodik pedig Németország 5200 milliárd dolláros GDP-vel.
A 7., 8., 9., 10. helyen Brazília, Indonézia, Franciaország és Nagy-Britannia végzett. Eszerint a világ első tíz államából öt tartozik a BRICS–SCO Kína–Oroszország–India meghatározta tömbbe, kettő az USA-vezette tömbbe és három Nyugat-Európához (2 EU, Németország, Franciaország, 1 független, Nagy-Britannia) sorolható.
Látszik a két tömb, és látszanak a repedések is
Ebben az alkalmi társulásban (BRICS–SCO) a kulcsországok közül India ismételt Kínához való közeledése érdemel kivételes figyelmet. A világ legnépesebb országa az elmúlt időszakban „kompország” szerepet játszott, a két nagy gazdasági-politikai-katonai tömörülés között ingadozott. Most a tiencsini SCO-csúcstalálkozón meglepetést keltve részt vett Narendra Modi indiai elnök is, ami az indiai–kínai viszonyban eddig tapasztalt feszültségek ismételt és mindkét részről tudatos csökkentésére utal. Oroszország támogatja Kína Indiához való közeledését katonailag, energiahordozó szállításokkal, amelyeket rossz nyelvek szerint aztán India feldolgoz üzemanyagokká és ezeket, mint indiai termékeket adja el Nyugat-Európának, amely aztán az „indiai” dízelolajat, benzint feltételezhetően továbbítja Ukrajnának is.
A másik tömböt, amelynek a gazdaság mellett igen erős politikai-katonai vonatkozásai vannak,
a Donald Trump irányítása alatt működő Egyesült Államok vezeti. Ide sorolhatók többek között az angolszász államok hírszerzési adatmegosztáson alapuló ötállamos „Öt Szem” (Five Eyes, FVEY) csoportjából legalább három, az USA, Ausztrália és Új-Zéland, továbbá Japán és Dél-Korea. A harmadik tömb, amely akár az EU is lehetne, egyelőre nem érzékelhető, az európai integrációs szervezet – noha a világ egyik legnagyobb kereskedelmi-gazdasági egysége – az ukrajnai háború terheivel, illetőleg a saját problémáival, a részekre szakadással, az egység hiányával küszködik.
Ugyanakkor repedések jelentkeztek az FVEY-n is. A CBS tudomása szerint Tulsi Gabbard, a Trump kormányzat hírszerzési koordináló főnöke (DNI) hetekkel ezelőtt letiltotta az amerikai szolgálatokat, hogy az Ukrajna-háborúról adatokat adjanak át a szövetségeseknek. Értesüléseink szerint Kanadát tartják az FVEY leggyengébb láncszemének.
Az orosz–kínai viszonyon sok minden múlik
Az SCO éves csúcstalálkozóján Tiencsinben érződött, hogy Kína jelentősen fokozta a nyomást, hogy ne kérdőjeleződjön meg vezető szerepe, amelynek támogató blokkja a Kelet néhány nagy és gazdaságilag is erős államát, Peking és Moszkva mellett Új-Delhit(?), Phenjant, Hanoit, Dzsakartát is magában foglalja.
Fontos eleme a 2025-ös tiencsini csúcstalálkozónak a kínai–orosz viszony további szorosabbra fűzése. Kína ismét felveszi az együttműködést az oroszországi (katonai) repülőgépiparral. Láthatóan nem úgy sikerültek a repülőgép-építési tervek Pekingben, ahogy azt a Diaoyütai urai elképzelték. És a bezárkózó Kína új irányba nyit, egy évre kísérleti alapon vízummentessé teszi 30 napra az oroszországi állampolgárok, turisták ott-tartózkodását – amitől legalább egymillió plusz oroszországi, gavallérosan költő turistát vár az országba.
Hírek szerint folytatják a katonai együttműködést stratégiai szinten is.
Kína – Oroszország támogatásával – tovább építi mély vízi „bluewater” tengeri haderejét, amelyet rendszeres, Moszkvával lebonyolítandó hadgyakorlatokkal finomítanak. Peking feladta évtizedekig érvényes haditengerészeti doktrináját, amelyet csak part menti, „brownwater” haderővel tervezett. Nem marad ki az energiaszektor sem. A moszkvai Kremlhez közeli médiumok szerint a Nyugat, az USA embargószorító politikája – a ma divatos kábítószerhasználó-hasonlattal élve – „Oroszország energiatűjére szoktatja rá Kínát”. Emellett, mint a Politico írja, az EU az indiai energiahordozó vásárlásokkal „részben finanszírozza” Putyin Ukrajna-ellenes háborúját.
Fotó: Huang Jingwen / Xinhua / AFP
forrás: vg.hu