A napokban kiszivárgott Tisza-adó újra a középosztályt és a családokat vette célba. A baloldali adópolitika jól ismert gyakorlata ez, nem árt felidézni, hogyan gondolkodtak a terhek viseléséről, és mit vetít előre Magyar Péterék elképzelése. Címszavakban: feketemunka, zsebszerződések, adócsalás, megszorítások, ezek kísérték végig a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat.
A Tisza Párt szakértői által tervezgetett progresszív adózás nem új keletű, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is fogalmazott: „régi baloldali mantra”. Amikor 2002 és 2010 között a baloldal volt kormányon, a magyar adórendszer alapja a progresszív, többkulcsos személyi jövedelemadó volt. A Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon nevével fémjelzett időszakban a baloldali adópolitika úgy nézett ki, hogy az szja legalsó kulcsa 18 százalék körül mozgott, a legfelső pedig 36–40 százalékig emelkedett. Vagyis a sikeresebben keresők jövedelmének majdnem a felét elvitte az állam. Megérte sokat keresni? A választ mindenki tudja, akit érintett: nem érte meg, trükközni kellett, aminek súlyos ára lett.
A baloldali adópolitika szürkítette a gazdaságot
A rendszer nemcsak bonyolult és átláthatatlan volt, hanem erősen ösztönözte az adóelkerülést és a zsebbe fizetést is. A munkáltatók és a munkavállalók sokszor közösen játszották ki a szabályokat: papíron minimálbéren jelentették be magukat, a különbözetet pedig feketén kapták meg, borítékba ment a pénz, a járulékokat nem fizették, a nyugdíj nem ketyegett, problémák tömegét kódolták a rendszerbe. Mivel kevesebb maradt a dolgozók zsebében, a gazdaság pedig egyre inkább a szürkegazdaság felé tolódott.
Elvette az emberektől a biztonságot és a tervezhető jövőt, mert aki belement a színlelt szerződésekbe, tudta, hogy se hitelt nem kaphat, de a nyugdíja is alacsony lesz.
A baloldali kormányok progresszív adórendszere tehát nem az oly sokat mantrázott társadalmi igazságosságot, hanem
a feketegazdaság növekedését hozta,
fedezet nélküli osztogatást
amely végül hozzájárult a pénzügyi válsághoz,
az őszödi beszédhez,
tüntetéshullámhoz.
végül 2008-ban az IMF hitelcsomagjáig sodorta Magyarországot, mert az ország a csőd szélére jutott.
A Fidesz-kormány a gazdaság kifehérítését vállalta
2010-ben a Fidesz–KDNP-kormány hatalomra kerülésével gyökeres fordulat kezdődött a gazdaságpolitikában, így az adórendszerben.
Az egyik első, szimbolikus lépés volt a progresszív adórendszer eltörlése és az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése 2011-ben.
Ez egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb rendszert teremtett:
mindenki ugyanazt a kulcsot fizette,
megszűnt a büntetés a sikeresebb munkáért,
nem volt senkinek oka arra, hogy eltitkolja a jövedelmét.
A kormány a fehérítés másik pilléreként digitális ellenőrző rendszereket vezetett be. 2013-ban jöttek az online pénztárgépek, amelyek szinte egyik napról a másikra csökkentették a kiskereskedelmi szektor zsebbe fizetéseit. 2015-ben indult az EKÁER, amely az áruszállítások ellenőrzésével az áfacsalások visszaszorítását célozta. 2018-ban pedig elindult az online számlázás, ami mára minden vállalkozást kötelez, és lehetővé teszi, hogy a NAV valós időben lássa a gazdasági tranzakciókat. Ez kibővült idén nyáron, ugyanis a nyugtaadási kötelezettség 2025. július elsejétől az ePénztárgépeken keresztül is történhet, azaz egy mobiltelefonon.
Az eredmények világosak: EU-s mérések szerint Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben az áfa-rés (az eltűnő adóbevételek aránya), vagyis soha ennyire hatékonyan nem működött még az adóbeszedés. A Fidesz-kormányok adópolitikája nemcsak megfékezte a fekete- és szürkegazdaságot, hanem Európa élmezőnyébe emelte Magyarországot a gazdaság fehérítése terén.
fotó: MTI
forrás: magyarnemzet.hu