2024-ben vármegyénkben csatlakozott a legtöbb gazda a nemes kezdeményezéshez. Az idei akció részleteiről Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezetének elnöke beszélt.
A 15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása. Az egész éven átívelő programban Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyar lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók a rászoruló magyar gyermekeket segítő szervezeteknek – határainkon innen, de a határainkon túl is.
A 2011-ben indított jótékony kezdeményezést a 2013-as megalakulása óta bekapcsolódó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vitte igazán sikerre, és mostanra százszorosára növelte az első évben gyűjtött mennyiséget. A Program szervezését, összefogását – az elmúlt éveknek megfelelően – a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ végzi. A kezdeményezés megbecsültségét jelzi, hogy a „példaértékű nemzetegyesítő szolgálatáért” a programot Magyar Örökség Díjjal tüntették ki.
A kezdeményezés 15 éve indult útjára, mára pedig teljesen átszövi a Kárpát-medencét és úgy tartja össze a magyarokat, ahogy a kovász a lisztet. A búzagyűjtés, a felajánlás egy szívből jövő adományozás, mely célja, hogy javuljon a hátrányos helyzetű emberek életminősége.
Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezetének elnöke Hódmezővásárhelyen elmondta, a képviselt szervezetek és a gazdatársadalom kiemelten készül erre az alkalomra, amikor a gazdák egy emberként kiállva, nemes kezdeményezéshez csatlakozva összefogásáról biztosítja a hátrányos helyzetű családokat határon innen és túl. Idén július 28-án, a vármegye hét helyszínén várják a felajánlásokat. Kiemelte, a tavalyi év, csakúgy mint a 2023-as, újabb rekordot döntött, hiszen közel 700 gazdákodó révén mintegy 28 ezer kilogram kenyérbúza (ebből készült 18 ezer kilogramm liszt) gyűlt össze. Hozzátette, nem a mennyiség a fontos, hanem a minőség és bízik abban, hogy idén még többen járulnak hozzá a felajánláshoz.
Tavaly a vármegyei gyűjtésből 5000 kilogram liszt a központi raktárba, majd határontúli szervezetekhez, kiemelten a háború sújtotta kárpátaljai területekre került. 13 ezer kilogramm pedig a vármegyei segítő szervezetekhez, rajtuk keresztül pedig rászolulókhoz került.
Szél István még elmondta, a vármegye mezőgazdaság nagyon változatos, nem minden gazdálkodó foglalkozik gabonatermesztéssel, de mivel idén is csatlakoznak a Magyarok Kenyere Alapítványhoz, ahová pénzbeli adományokat is várnak, szintén a fenti cél segítése céljából.
Az elnök elmondta, az elmúlt napok csapadékos időjárása egy kicsit megszakította a búza betakarítását, melyet 57 ezer hektáron vetettek a vármegyében és ebből már 81 % betakarításra került 5 tonnás átlaggal. Az árpa betakarítása megtörtént mind a 25 ezer hektáron, 5,5 tonnás átlaggal. A rozs, zab és a repce betakarítása sem fejeződött még be. A kukorica egy részének – kivéve a korai vetésűeket – jól jött a csapadék, csakúgy mint a napraforgónak – tette hozzá Szél István.
Az árakról még korai beszélni, de bíznak a magas felvásárlási árakban, valamint abban is, hogy az agrárkormányzat és más európai érdekeltek hatásosan fognak tudni fellépni az ellenőrízetlen ukrán gabona beáramlása ellen.
