Negyvenöt év után lép ismét a világűrbe magyar kutatóűrhajós. A HUNOR program keretében Kapu Tibor ma a Nemzetközi Űrállomásra indult. A misszióval nemcsak tudományos kísérleteket visz magával, hanem Magyarország is fontos lépést tesz az űripari fejlődés útján – írja a Magyar Nemzet.
Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós magyar idő szerint június 25-én, szerdán reggel fél kilenc indult útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. Az Ax–4 (Axiom Mission 4) jelzésű küldetés a SpaceX Falcon–9 rakétájával történik, amely a Dragon nevű űrhajót juttatja majd Föld körüli pályára. A Dragon kapszula a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé veszi az irányt, ahol Kapu Tibor mintegy kéthetes küldetésben vesz részt.
A kilövést élőben közvetíti a Hír TV.
A kilövést eredetileg június 8-ra tervezték, majd június 11-re, ám az Axiom Space közlése szerint a rakéta technikai felkészítése miatt először kétnapos halasztásra volt szükség, másodjára pedig már bizonytalan időre halasztották. Utóbbi azért is volt viszonylag hosszabb halasztás, mert a Nemzetközi űrállomáson súlyosbodott az oxigénszivárgás. Amint ezt helyrehozták, a NASA közzétette az új időpontot, ami június 22-én lett volna, ám ez az időpont sem bizonyult megfelelőnek.
A Dragon űrhajó a SpaceX által fejlesztett és üzemeltetett, teljesen újrahasználható kapszula, amely több sikeres emberes küldetést is végrehajtott már. A küldetés négyfős legénységében Kapu Tibor mellett Shubhanshu Shukla, Peggy Whitson és Slawosz Uznanski-Wisniewski vesz részt.
Tudományos küldetés, nem presztízsprojekt
A magyar kormány szerint Kapu Tibor űrutazása nem presztízsberuházás, hanem hosszú távon is megtérülő nemzeti érdek. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos lapunkban adott interjújában hangsúlyozta, hogy a HUNOR programban elvégzendő kísérletek és az űripari együttműködések már most nemzetközi figyelmet váltottak ki.
A XXI. században az űrtechnológia már nem különlegesség, hanem alapvetés
– fogalmazott a miniszteri biztos.
Kapu Tibor küldetése során mintegy harminc hazai fejlesztésű tudományos kísérletet fog elvégezni, többek között az orvostudomány, az anyagtudomány, az űrélettan és az agrártechnológia területén. A vizsgálatok egy része az űrbéli sugárzás, valamint a súlytalanság emberi szervezetre gyakorolt hatásait kutatja majd, másrészt pedig olyan anyagok viselkedését vizsgálja, amelyek fejlesztése a Földön is gyakorlati hasznot hozhat.
Hosszú felkészülés előzte meg a startot
A kiválasztás már 2022-ben elkezdődött, a több mint 240 jelentkező közül végül négy fő került be a szűkített körbe. A kiképzést végül ketten teljesítették teljes egészében: Kapu Tibor és Cserényi Gyula. A végső döntés alapján Kapu Tibor kapta meg a lehetőséget, hogy elsőként vegyen részt a HUNOR (Hungarian to Orbit) program küldetésében, ezzel együtt ő lehet a második magyar űrhajós.
Az előkészületek során a magyar kutató űrhajós Houstonban és a SpaceX központjában is tréningeken vett részt, és több hónapon át élt együtt az Ax–4 többi tagjával a nemzetközi protokollok szerint.
Kapu Tibor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett villamosmérnökként, majd évekig dolgozott a repülés és a szoftverfejlesztés határterületein. Éveken át amatőr pilóta is volt, így nem ismeretlen számára a zárt térben végzett összetett műszaki munka.
A HUNOR program jelentősége nemzetközi szinten is növekvő
Magyarország 2021-ben írta alá a megállapodást az Axiom Space amerikai magánvállalattal, amely a NASA-val együttműködésben valósítja meg az ISS-re irányuló missziókat. A megállapodás értelmében a magyar kormány nemcsak a kutatói részvételt biztosította, hanem a kísérletek finanszírozását és a háttérintézmények koordinációját is.
Ferencz Orsolya szerint az űriparban való megjelenés nemcsak technológiai, hanem stratégiai kérdés is.
Ha egy ország képes űrhajóst kiképezni és nemzetközi sztenderdeknek megfelelő kísérleti programot összeállítani, az már belépőt jelent a világűr világába
– fogalmazott. Példaként olyan országokat említett, mint Csehország, Belgium vagy Portugália, amelyek kis országként is komoly űripari szereplővé váltak az elmúlt évtizedben.
Nem turizmus: valódi kutatómunka zajlik majd
A program célja világos határvonalat húzni a celebritások által dominált űrturizmus és a tudományos űrrepülések között. Ferencz Orsolya az interjúban hangsúlyozta:
Minimum egyszer meg kell kerülni a Földet ahhoz, hogy valaki űrhajósnak nevezhesse magát. Nem elég elérni a Kármán-vonalat.
Ezzel azokra a milliárdos űrturistákra utalt, akik csak néhány percet töltenek a súlytalanság állapotában.
A jövő magyar űrhajósai számára is új távlatokat nyithat a misszió
A HUNOR program hosszú távra tervez:
nem egyszeri eseményről van szó, hanem egy olyan kapacitás kialakításáról, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben rendszeresen vegyenek részt magyar kutatók nemzetközi űrmissziókban.
A kormányzati szándék egyértelmű: nem szeretnék, hogy ismét 45 év teljen el a következő magyar űrutazásig. Kapu Tibor küldetése tehát nemcsak tudományos, hanem szimbolikus lépés is: azt üzeni, hogy Magyarország is helyet kér a világűr meghódításáért folyó versenyben.
Forrás: Magyar Nemzet