A gyermekvédelmi törvény elfogadása óta világos: Magyarországot azért támadják, mert nemet mond a genderideológia ráerőltetésére – fogalmazott a Magyar Nemzetnek az Alapjogokért Központ elemzője annak kapcsán, hogy ismét Magyarországot támadta az Európai Bíróság a gyermekvédelmi törvény miatt. Lajkó Fanni kiemelte, a 2021-es jogszabály célja, hogy megóvja a gyermekeket az életkoruknak nem megfelelő szexuális és ideológiai tartalmaktól, és visszaadja a döntést a szülők kezébe, Brüsszelben azonban ezt másképp látják.
A szakértő kiemelte, az EU egyes intézményei ma már elvárják, hogy a tagállamok nyitott kapukkal fogadják a genderpropaganda és -ideológia minden formáját. A mostani per – a főtanácsnoki vélemény – valójában nem jogi, hanem politikai természetű támadás Magyarország szuverenitása ellen.
Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Tamara Capeta, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka álláspontja ismertetéseként úgy fogalmazott, hogy Magyarország az LMBTQ-tartalmakhoz való hozzáférés megtiltásával, illetve korlátozásával három különböző szinten is megsértette az uniós jogot.
– Ez a megfogalmazás jogtechnikai eszköz arra, hogy az uniós nyomásgyakorlást legitimálják. Valójában arról van szó, hogy Magyarország nem fogadja el, hogy külföldről akarják meghatározni, milyen mesekönyveket olvassanak a gyerekeknek – jegyezte meg Lajkó Fanni, és kiemelte:
a vádak mögött nem más húzódik meg, mint a Brüsszel által támogatott, uniformizált ideológiai nyomásgyakorlás, amit rá akar erőltetni minden tagállamra.
Ami még aggasztóbb:
Magyarországon belül is vannak olyan politikai szereplők, akik ebben partnerek lennének – elég csak Magyar Péterre gondolni, aki együttműködik Bódis Krisztával, a „Csipke Józsika” gender-mesekönyv szerzőjével.
Lajkó Fanni arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar törvény nem korlátozza az LMBTQ-személyek jogait, csupán védi a gyermekeket, és kijelöli azokat a határokat, amelyek átlépése már a szülői jogokat és a gyermekek fejlődését veszélyezteti.
Mindez összhangban van az alaptörvénnyel és társadalmi értékrenddel – éppen ezért zavarja azokat, akik egy egységes, ideológiailag átformált Európát akarnak – fogalmazott a szakértő, és hozzátette, Magyarország nem kérdőjelezi meg senki emberi méltóságát vagy jogait – a törvény nem a felnőtt LMBTQ-személyekről, hanem a kiskorúak védelméről szól. Mint mondta,
A főtanácsnoki érvelés inkább ideológiai deklaráció, semmint tényszerű jogi megállapítás. A genderideológia hétköznapi tartalomként való megjelenítése nem tekinthető semleges fellépésnek, különösen nem akkor, ha ezt gyerekekre próbálják ráerőltetni.
Lajkó Fanni arra is emlékeztetett, a magyar emberek világosan kifejezték akaratukat a gyermekeket érintő genderpropagandával kapcsolatban: a szülők joga, hogy eldöntsék, milyen tartalmakkal találkozhatnak a gyermekeik. Ezt erősítette meg a 2022-es népszavazás is.
Ezzel szemben a Tisza Párt olyan szereplőkkel vállal közösséget – például Bódis Krisztával –, akik korábban a genderideológia terjesztését támogató művekben vettek részt. Emellett a párt feltétel nélküli támogatást nyújt Ukrajna uniós csatlakozásához, figyelmen kívül hagyva az ezzel kapcsolatos társadalmi aggodalmakat és a választói többség álláspontját. Mindez azt mutatja, hogy a Tisza Párt elsősorban a brüsszeli elvárásokhoz igazodik, nem pedig a magyar emberek érdekeihez – hívta fel rá a figyelmet a szakértő, és hozzátette, Magyarország nem lesz partner sem genderpropagandában, sem felelőtlen geopolitikai döntésekben. – Épp ezért szól a Voks 2025 arról is, hogy nekünk magyaroknak igenis van beleszólásunk abba, hogy milyen Európát akarunk és nemet mondhatunk az erőltetett brüsszeli politikai agendáknak – tette hozzá az Alapjogokért Központ elemzője.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: AFP