Megállt az infláció emelkedése, a Központi Statisztikai Hivatal szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához képest, miközben havi alapon stagnáltak. Az adat meglepetésként értékelhető, az elemzők ennél magasabb áremelkedést jósoltak. Ráadásul az élelmiszer-infláció emelkedése is megállt, azaz tényleg működik az árrésstop – írja a Világgazdaság.
Tetőzött az infláció Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggel közölt adatai szerint a februári 5,6 százalékos ütem után márciusban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek, míg februárhoz viszonyítva nem változtak. Utoljára 2024 szeptemberében mérséklődött az infláció, az akkori 3 százalékos fogyasztói árszínvonal óta folyamatosan emelkedett a pénzromlás üteme, vagyis bő fél év után először mért a KSH csökkenést.
Megfogta az inflációt az árrésstop
A Világgazdaság elemzői konszenzusa éves szinten 5 százalékos, havi bázison 0,2 százalékos növekedést jelzett. Az elmúlt hónapokban a mostani, márciusi az első olyan adat, ami nem okozott negatív meglepetést, sőt, sokkal inkább pozitív meglepetésként értékelhető. Az egyszeri hatásoktól megtisztított maginflációs mutató, ami legjobban leírja az inflációs folyamatokat, 5,7 százalékra süllyedt.
Ami különösen jó hír, hogy
az élelmiszer-infláció stagnált havi bázison, nem tudni, hogy pontosan milyen mértékben, de ebben már megjelenhetett a március 17-től életbe lépő árrésstop hatása.
Pont egy hónappal ezelőtt, a februári inflációs adatközléssel egy időben jelentette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a 30 alapvető élelmiszer árrését korlátozzák 10 százalékban. Bár a KSH adatfelvétele minden hó 20-ig tart, így ez valójában nem a márciusi, hanem az áprilisi inflációban fog érdemben megjelenni, összességében akár 0,8 százalékkal is csökkentheti az inflációt. Az árrésstopnak óriási szerepe van tehát abban, hogy az élelmiszer-inflációt meg tudta fékezni a kormány. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március 11-én, az árrésstop bejelentésekor tartott háttérbeszélgetésen átlagosan 9–10 százalék közötti élelmiszer-inflációról beszélt márciusban, ehhez képest már az is eredmény, hogy már csak 7 százalékkal nőtt. Áprilisban pedig nem kizárt, hogy egészen 5 százalék alá kússzon.
A liszt, az étolaj és a tojás drágult a legjobban egy év alatt
Ami a konkrét adatokat illeti, az élelmiszerek ára a februári 7,1 százalék után 7 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 42,2, az étolajé 32,7, a tojásé 26,1, a kávéé 18,6 százalékkal emelkedett.
A termékcsoporton belül a párizsi, kolbász ára 1,4, a száraztészta ára 0,8 százalékkal mérséklődött.
Az árrésstop hatását mutathatja már, hogy februárhoz viszonyítva termékcsoporton belül a margarin ára 9,9, a tej és a tejtermékeké 5,4-5,4, a vaj, vajkrémé 5,1, a liszté 2,0, a cukoré 1,9, a sertéshúsé 1,5 százalékkal mérséklődött.
Szintén kellemes meglepetés a szolgáltatásinfláció alakulása, amely a februári 9,2 százalék áremelkedés után márciusban 7,5 százalékos volt.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,1 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 21,0, az új személygépkocsik 6,1, a szobabútorok 3,2 százalékkal többe kerültek.
A háztartási energiáért 2,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gáz ára 5,5, a tűzifa ára 5,1 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,2 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,5 százalékkal mérséklődött.
Az árrésstoptól is függ, milyen inflációt látunk az év további részében
Nagy kérdés a következő hónapok inflációját illetően, hogy mi lesz a sorsa a május végéig érvényben lévő árrésstopnak. Orbán Viktor és Nagy Márton is rendre hangoztatják, hogy az árrésstop működik, ráadásul a nemzetgazdasági miniszter ennél tovább ment, és azt mondta, szeretné a kormány, ha az élelmiszer-infláció 4-5 százaléknál magasabb szintre, tehát nagy valószínűséggel május után is velünk maradhat az intézkedés.
Ezt a feltételezést erősíti, hogy a Világgazdaságnak nyilatkozó közgazdászok gyors visszaigazodásra számítanak az inflációs rátában, amennyiben tényleg kivezeti a kormány az árrésstopot, ráadásul szerintük ez nem teljes egészében az élelmiszerek körében megy majd végbe, hanem más termékköröket is érint. És ott van még kockázati tényezőként a száj- és körömfájás, amelyről még nem tudjuk, hogy milyen hatással lesz az élelmiszerárakra, illetve a forintárfolyam alakulása és a kibontakozó vámháború. A hazai deviza Donald Trump vámbejelentése óta jelentősen gyengült, ami az elmúlt évek tapasztalta alapján nem jó hír az infláció letörése szempontjából.
Forrás: vg.hu
Fotó: Illusztráció