Egy bukott politikus folyamatosan támadja a város erős emberét, akinek országos befolyása hónapról hónapra nő. Hódmezővásárhely akkor lehetne sikeres, ha összefogna, szövetséget kötne azokkal, akik képesek és tudnak tenni az érdekében. A korábbi vásárhelyi ellenzék felismerte és megértette ezt a helyzetet, Márki-Zay Péter viszont Lázár János állandó, öncélú ekézésével éppen a saját települését gyengíti. SPOILER – HOSSZÚ LESZ, DE ÉRDEMES VÉGIGOLVASNI ÉS VÉGIGGONDOLNI!
BYD és Rheinmetall Szegeden, Benepack és Hagymatikum Makón. Dübörögnek a tíz- és százmilliárdos munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő nagyberuházások a Dél-Alföldön. Nemcsak a nagyobb, de a kisebb települések is sorban állnak a fejlesztésekért, s kapcsolatokat építenek a kormányzattal, hogy olyan projekteket vonzzanak be, melyek révén a helyi közösség gazdagodik, gyarapodik, biztos alapokra építheti jövőjét. Eközben – számtalan gazdasági adat, elemzés bizonyítja – Hódmezővásárhely az elmúlt hét évben végzetesen lemaradt, az elszegényedés útjára lépett. A megyei jogú városban lényegében nem történt semmi. Az idei szolidaritási adó számai világossá tették: Szeged állva hagyta Vásárhelyt, s Makó, Algyő is hamarosan elszáguld mellette, ami a gazdasági teljesítményt illeti. Márpedig ha egy település a jelen és a jövő vesztese, akkor az itt élő emberek sem lehetnek nyertesek. Ha Vásárhely szegényedik, a lakossága is szegényedik.
Az elkeserítő, kijózanító valóság mögött egy rövidlátó, öncélú politikai számítás húzódik meg.
A jelenlegi városvezetés nem építi, hanem naponta égeti fel a hidakat Vásárhely és a kormány között. Ahelyett, hogy kihasználná a kormányzat helyi erős emberének kapcsolatrendszerét, tudását és tehetségét, a politikáját gyakorlatilag a Lázár János elleni állandósult hadjáratra fűzi fel. Mindig mindent „lázározásba” fojtanak, mindig minden hibára és sikertelenségre „lázározás” a válasz és a „magyarázat”. Korántsem véletlen, hogy ebből a kisstílű, irigy helyi uralkodásból nem épül jövő a város számára…
Amikor nem gáncsolták, gazdagodott a közösség
Nem mindig volt ez így. Az utóbbi bő húsz évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy a politikai tehetséget egyáltalán nem a Facebook-élőzések számában vagy éppen az ellenfél aberráltozásában, gombázásában mérik. Amikor a baloldali kormány volt hatalmon,
2006 és 2010 között a vásárhelyi helyi ellenzék helyesen mérte fel, hogy a város számára semmiféle haszonnal nem járna a feltörekvő, tehetséges fideszes polgármester és országgyűlési képviselő, Lázár János elleni acsarkodás. Megértették és elfogadták, hogy Lázárban megvan a város fejlesztéséhez szükséges erő, képesség, tenni akarás, lendület és szorgalom. No meg az a kompromisszumkészség, mely hozzásegítette, hogy Vásárhely érdekében – a politikai nézeteket, ideológiákat félretéve – együtt tudjon működni a baloldali országos vezetéssel.
E téren elévülhetetlen érdemeket szerzett az akkori vásárhelyi ellenzék meghatározó alakjai közül Bacsa Pál és Hernádi Gyula, akik rájöttek, hogy Vásárhelynek érdemes Lázárra tennie, hisz komoly esély van rá, hogy emelkedni fog a csillaga az országos politikában, amivel végső soron a helyi közösség jár jól. Más táborokhoz, más oldalakhoz tartoztak, mint a fideszes politikus, s természetesen akadtak közöttük jelentős nézeteltérések, melyek sokszor kőkemény politikai adok-kapokba torkolltak, mégis képesek voltak meghúzni egy bizonyos határt. Félre tudták tenni a pártköpenyt és a politikai egót, Vásárhelyért, a vásárhelyiekért. Mert elsősorban voltak vásárhelyiek, csak aztán szocialisták. Helyesen látták meg, hogy az akkor már szárnyait próbálgató Lázárba jobb befektetnie a város polgárainak, mintsem felesleges politikai csatározásokba hajszolni a települést, a közösséget. Hódmezővásárhely ennek köszönhetően sikeresen épült-szépült, s fejlődni tudott 2010 előtt, a baloldali kormányok idejében, majd 2010 és 2017 között, már a Fidesz-KDNP regnálása alatt, amikor Lázár a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjeként, Miniszterelnökséget vezető államtitkárként, aztán Miniszterelnökséget vezető miniszterként robbant be az országos politika élvonalába.
Lejtmenetbe küldte a várost az öncélú „lázározás”
2018-ban aztán egy csapásra minden megváltozott azzal, hogy Márki-Zay Péter lett Hódmezővásárhely polgármestere. Az új vezető mindent a Lázár-ellenességre vezetett vissza, s mindent abból vezetett le. A Lázár-fóbiából és a személyes irigységből táplálkozó politikája csatatérré tette, s lejtmenetbe küldte a megyei jogú várost.
Márki-Zay az idült „lázározással” értelemszerűen nem elsősorban helyi politikus akart lenni, hanem ugródeszkaként tekintett a pozíciójára és a városára, küldetéstudatosan be akart törni az országos politikába. Több és nagyobb akart lenni, mint Lázár, miközben a politikát ismerők számára az első pillanatban egyértelmű volt, hogy nincs meg benne ehhez a tudás, a tehetség, a képesség és a kellő szorgalom.
Márki-Zay megpróbálta el- és letaposni Lázárt. Azt hitte, hogy a korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter kegyvesztett lett, s megbukott azzal, hogy 2018-ban kikerült a kormányból. Arról álmodozott, hogy ő lesz a következő vásárhelyi miniszter, netán az első vásárhelyi miniszterelnök, a Bercsényi utcából indulva. A végzetét az jelentette, hogy politikai és személyes fafejűségéből, szűklátókörűségéből eredően rosszul mérte fel a helyzetet. Lázár ugyanis nemhogy nem tűnt el, de tudatosan építkezett. Hiába cikkezett kéjes örömmel a „bukásáról” Márki-Zay mindennapi betevője, a balliberális sajtó, Lázár 2018-ban hatalmas fölénnyel nyerte el a vásárhely-makói választókerület egyéni képviselői mandátumát, majd stratégiai feladatokat kapott a miniszterelnöktől.
A választás utáni, emlékezetes makói beszédében hangsúlyozta, a következő négy évben a vidék megerősítése lesz a kormány feladata. A vásárhelyi polgármesternek nem volt füle ahhoz, hogy meghallja és megértse az üzenetet, miért fordult a fideszes politikus a „helyi ügyek” felé.
Lázár vasútvillamost, állami mintagazdaságot épített, de nem csak a közlekedés és a mezőgazdaság építése, szervezése terén szerzett fontos tapasztalatokat. A dél-alföldi régió határokon átívelő gazdasági fejlesztésének is kulcsszereplőjévé vált. Olyan, a magyar lakosság egészségmegőrzése szempontjából kiemelten fontos területen is élharcos lett, mint a népbetegségnek számító dohányzás visszaszorítása. Emellett soha nem látott fejlesztéseket hajtott végre választókerülete kistelepülésein, javítva azok élhetőségét, a vidéki emberek életminőségét. Szorgalmasan építkezett, tanult, készült arra, hogy visszatérjen az országos politika élvonalába.
„Politikai hulla” Vásárhely élén
Hódmezővásárhely polgármestere eközben guruló amerikai dollármilliókkal kitömve, a Soros-hálózat manipulációs gépezetével a háta mögött próbált magának országos politikai színpadot ácsolni. 2021 végére a balliberális pártok is fogták a külföldről jött politikai parancsot, s besoroltak mögé. Márki-Zay azonban eljátszotta a lehetőségét, miniszterelnök-jelöltként történelmi kudarcba vezette az összefogott ellenzéket élete választásán.
A magyarok 2022. április 3-án határozott nemet mondtak rá, s a politika szemétdombjára küldték. A vásárhely-makói körzetben is tönkreverte őt Lázár János. A fideszes győző aztán hiába figyelmeztette ellenfelét, hogy az eredmény és az üzenet egyértelmű: Márki-Zay „politikai hulla” lett. A „politikai hulla” nem volt képes elfogadni a történteket, s tovább vergődött a nagypolitikában, mígnem végleg elsüllyedt. Pártot alapított, város helyett pártot épített, ám a 2024-es EP-választáson alig 0,6(!) százalékot kapott. Rajta kívül mindenki számára visszavonhatatlan lett a tény: Márki-Zay egy bukott, súlytalanná és jelentéktelenné vált politikus, aki többé nem tényező az országos politikában, akinek a véleményére senki sem kíváncsi.
Lázár János viszont egyre feljebb lépkedett a ranglétrán. 2022-ben visszakerült a kormányba, ahol építési és beruházási, majd építési és közlekedési miniszterré nevezte ki a kormányfő. Orbán Viktor világossá tette, számít rá, ezért stratégiai területek irányításával bízta meg. Ilyenek lettek a beruházások, az építkezések és a közlekedés is egyebek mellett. Üzenetértékű, hogy a kormányfő a sorozatos válságok (Covid, háború, energiakrízis, brüsszeli szankciók) időszakában oda küldte, ahol a legnagyobbaknak tűntek a kihívások. „Engem oda szokott küldeni a miniszterelnök, ahol vannak problémák, és meg kell oldani azokat” – mondta erről nemrég egy Telex-interjúban a vásárhelyi politikus.
A leghatékonyabb miniszter
Az Orbán megoldóemberévé avanzsált építési és közlekedési miniszter tehát nemhogy gyengült volna, de politikailag jóval erősebb a Fideszen belül, mint 2018 előtt vagy 2018 és 2022 között volt. Ezt igazolja, hogy 2024-re a befolyás-barométer egyik legnagyobb előrelépőjeként újra a tíz legbefolyásosabb magyar közé sorolta a Szakonyi Péter és csapata által évről évre összeállított rangos kiadvány. A számok egyértelműen Lázár folyamatos erősödését mutatják.
Ami a portfólióját illeti, hiába próbálta kezdetben lesajnálni a balliberális média, mára bebizonyosodott, hogy 2022-ben legnagyobb súlyú feladatot osztotta a miniszterelnök Lázár Jánosra. A beruházások felülvizsgálata után az ő irányításával jelenleg 12496,28 milliárd forint értékben vannak folyamatban fejlesztések az országban! A minisztériuma a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó cégekkel együtt 61 181 főt foglalkoztat, amivel az ország legnagyobb munkáltatójává vált Lázár János. A 2024. évben a cégekkel együtt az Építési és Közlekedési Minisztérium teljes költségvetése 2674,5 milliárd forint volt.
Ebben a kormányzati ciklusban történelmi beruházásokat és intézkedéseket hajtott végre a hozzá tartozó tárca. Bevezette az ország- és vármegyebérletet (gyakorlatilag ingyenessé tette a közösségi közlekedést), tarifareformot valósított meg, 4-5 millió honfitársunk számára tette hozzáférhetővé, elérhetővé és egyszerűbbé a tömegközlekedést. Ezek az intézkedései az utóbbi évek legnagyobb rezsicsökkentését jelentették a magyar családok, a magyar lakosság számára.
Az általa elért eredményeket Orbán Viktor is nagyra értékeli, a tavalyi kötcsei pikniken például „a leghatékonyabb miniszternek” nevezte Lázárt. Azt a tárcavezetőt, aki néhány napja éppen a német Mercedes Benz-csoport vezetőivel és a befolyásos német üzletemberrel, Klaus Mangolddal találkozott és tárgyalt (lásd a nyitóképünket)…
Annak ellenére, hogy Márki-Zay Péter 2018-tól egy pillanatra sem hagyta abba a Lázár János és családja elleni személyeskedő lejárató hadjáratot, a régi-új miniszter a 2022-es választás után – Vásárhely érdekében – kísérletet tett rá, hogy félretegye a sérelmeket, s kezet nyújtott az őt folyamatosan támadó polgármesternek. Fegyverszünetet kötött Márki-Zayval, s közösen tartottak sajtótájékoztatót az együttműködésről. A városvezető azonban az első adandó alkalommal felrúgta a megállapodást, s mintha mi sem történt volna, turbófokozatba kapcsolta a miniszter és családjának basztatását. Aki mézes-mázos módon hízeleg, majd félrelöki a felé nyújtott kezet, ahogy módja nyílik rá, s azonnal átgázol a megegyezésen, azzal nyilvánvalóan nem lehet együtt dolgozni. A polgármester sajnos nem látott tovább az orra hegyénél, aminek a városa itta meg a levét. Vásárhely az utóbbi három évben is hatalmas fejlesztési lehetőségektől esett el.
… és mi a forgatókönyv, ha a Fidesz folytatja?
A józanul gondolkodók számára ugyanis nem lehet kérdéses: egy város akkor lehet sikeres, ha az erős és befolyásos embereit összefogják, energiáikat, a bennük lévő potenciált egy, közös mederbe terelik. Hódmezővásárhely sikertelenségének éppen az az oka, hogy a polgármestere tényezőnek hiszi magát, közben politikai értelemben pontosan akkora nulla, mint amekkora a pártjának a támogatottsága.
A Mindenki Magyarországa Néppárt a mérhetetlen kategóriába süllyedt valamennyi felmérés szerint, azaz eltűnőben van, az elnökének a presztízse viszont már teljesen fel is morzsolódott. Nem véletlen, hogy míg korábban hetente fordult meg valamelyik országos televízió, rádió vagy hírportál stúdiójában Márki-Zay, ma lényegében sehová sem hívják. Mondandójára már csak a kőfalon belül figyelnek. A város erős emberét, Lázár Jánost pedig elmarta, ellökte, egyéni ambícióitól vezérelve aláásva a lehetőségét annak, hogy a miniszter a városáért tudjon tenni. Mert aki csak háborúskodni tud, azzal nem lehet békében lenni. Aki nem hagyja, hogy segítsenek rajta, azon nyilvánvalóan nem lehet segíteni.
Pedig jó példa akad, nem is olyan messze. Egy másik ellenzéki városvezető – aki korábban ugyanúgy a baloldal miniszterelnök-jelöltje is volt – a települése érdekében képes félretenni a politikai ellentéteket mind a kormánnyal, mind Lázárral. Szeged polgármestere, Botka László az együttműködést választotta, hiszen bölcs várospolitikusként felismerte, érdemes kihasználni, ha a Fidesznek van a térségben egy erős embere. Azt kell keresni, ami összeköt, nem pedig ami elválaszt. Mert ha az értékek mások is, az érdekek igenis közösek abban a tekintetben, hogy a Dél-Alföld, Csongrád-Csanád vármegye és annak székhelye fejlődjön, s a tágabb régióban is vezető szereplővé nője ki magát. Az együtt gondolkodás és a közös munka eredménye, hogy a világ vezető elektromosautó-gyártója, a kínai BYD gigaberuházás keretében Szegeden építi fel első európai gyárát, de ide érkezett a német Rheinmetall is, s a Belváros hír rendbetételére is kap a város 2 milliárd forintot.
Mindezek tükrében joggal merül fel a kérdés: mire játszik, mit remél Márki-Zay Péter, miután Hódmezővásárhely csak veszített az elmúlt hét évben folytatott háborúskodásán? Megint mindent egy lapra tesz fel, és úgy kártyázik a város jövőjével, hogy csak és kizárólag az ellenzék 2026-os győzelmére épít? Ha ez az elképzelése, akkor is érdemes figyelembe venni, hogy a jelenlegi legerősebb ellenzéki alakulat, a Tisza Párt vezetője is többször, nyilvánosan lepattintotta már. Magyar Péter sem kér a bukott miniszterelnök-jelölt tanácsaiból, együttműködéséből. No de mi lesz akkor, ha a Fidesz újra megnyeri a választásokat, és kormányon marad? Az utóbbi időszak belső hatalmi átrendeződései alapján úgy tűnik, a már többször és sokak által temetett Lázár János a kormánypárton belül is befolyásosabb és izmosabb, mint valaha. A jelek szerint az országépítő miniszterre a kampányban is komoly feladatok várnak.
Megengedheti-e magának a 2018 óta lejtőn lévő megyei jogú város, hogy ne legyen forgatókönyve arra, ha a Fidesz 2026 után folytatja a kormányzást? Most ugyanis úgy áll, hogy ez a helyzet. Márki-Zay mindennapi kirohanásai és cirkuszai egyértelműen ezt támasztják alá. Úgy tűnik, az általa vezetett város továbbra is elkótyavetyéli a lehetőségeit, s nem kíván élni azokkal az esélyekkel, amiket a kormánypárton belüli erős embere meg tudna számára teremteni – ha kihasználnák a kapcsolatrendszerét és a tudását.