Ukrajna európai uniós tagsága ma azt jelentené, hogy az európai és benne a magyar gazdaság is tönkremegy, ezért az erről szóló döntést el kell tolni – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban.
A közmédia brüsszeli stúdiójából sugárzott interjúban a kormányfő arra figyelmeztetett, hogy nincs észszerű alapja annak az álláspontnak, amelyet a többi 26 európai tagállam a magáévá tesz az ukrajnai háború folytatásával kapcsolatban.
„Mi mindig azt mondtuk, hogy legyen béke, három éve mondjuk ezt”
– emlékeztetett Orbán Viktor.
Kijelentette: a magyarok nem bírják el a következményeit egy ilyen háborúnak, vagy ha ki is bírjuk, csak nagyon nehezen. A másik 26 uniós tagállam „ellenstratégiájának” lényege, hogy „ne béke legyen, hanem rávegyék az ukránokat, meg magukat is, hogy van értelme folytatni a háborút” az Egyesült Államok nélkül is – mondta.
Ha ezt végigviszik az európaiak, az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra
– fogalmazott.
Hangsúlyozta: „nem új dolog”, hogy Magyarország és a többi 26 tagállam között a háború és béke dolgában véleménykülönbség van, ezt eddig sikerült áthidalni, de ez most már az Egyesült Államok és az általa vezetett „békepárti országok csoportja” és a 26-ok között áll fenn arról, hogy „folytassuk a háborút vagy legyen béke”.
A miniszterelnök a csütörtöki EU-csúcson történtekről szólva azt mondta: a béke melletti állásfoglalás helyett döntött a háború folytatásáról a többi uniós tagállam, az ukrán elnök jelenlétében.
Jelezte: szerette volna megtudni, miben bíznak a többiek, hiszen a három éve zajló háborúban a 26 európai uniós tagállam és az Egyesült Államok eddig Ukrajnát támogatta, és „így is az oroszok állnak nyerésre a frontvonalon”.
Most ha az amerikaiak kiszállnak, akkor a maradék 26 országnak mitől lesz több esélye arra, hogy sikerrel végigvigye ezt a háborút? Ez egy olyan kérdés, amire nincsen válasz – jelentette ki, rámutatva: a további támogatással „nagyon súlyos pénzügyi következményeket” vállalnak, hiszen a harcok folytatását valakinek finanszíroznia kell az amerikaiak távozása után is.
Hangsúlyozta: a NATO-ból sem fog pénz érkezni Ukrajnába, mert a szervezeten belül megváltoztak az erőviszonyok, az Egyesült Államok, valamint a második legnagyobb NATO-hadsereggel rendelkező Törökország, illetve a magyarok és a szlovákok is békét akarnak.
Felidézte: az EU-csúcson csütörtökön egy éles vitában végigvették, hogy Európa mire és mennyi pénzt adna Ukrajnának. Az európaiak egyrészt pénzt akarnak adni a jelenleg 800 ezres ukrán hadsereg fenntartására, ráadásul az ukrán elnök szerint a háború után, a béke idejében egymilliós hadseregre lenne szükség.
Orbán Viktor kijelentette, Ukrajna európai uniós tagsága ma azt jelentené, hogy az európai és benne a magyar gazdaság is tönkremegy.
A kormányfő megerősítette, hogy
amilyen gyorsan csak lehet, szeretne „tető alá hozni” egy véleménynyilvánító szavazást erről a témáról Magyarországon.
A megfontolandó kérdések között említette a mezőgazdaság ügyét, mondván, az agrárnépesség a magyar társadalom legelső veszélyeztetett csoportja egy esetleges ukrán tagság esetén.
Orbán Viktor arra is kitért: a magyar munkahelyek megvédése is nehéz lenne egy esetleges ukrán uniós tagság esetén. Magyarország jelenleg évente 30-50 ezer vendégmunkást tud alkalmazni, nem tud százezreket befogadni – jelezte a miniszterelnök.
Közölte, hogy a véleménynyilvánító szavazáson ezeket a kérdéseket beszélnék végig, ezt a nemzeti konzultációkhoz hasonlóan gyorsan, hatékonyan kell lebonyolítani, hogy mindenki elmondhassa a véleményét.
Kiemelte: amikor ilyen erős nyomás alatt van egy ország, mint mondjuk a migráció ügyében volt Magyarország, akkor az egységnek, a konzultációknak, a referendumoknak mind jelentőségük van.
Forrás, fotó: MTI
