A sértettség és a bosszúszomj vezette a volt vezérkari főnököt a Tisza Párthoz

Magas rangú katonai vezetők és fideszes politikusok egyaránt árulásnak tartják Ruszin-Szendi Romulusz „pálfordulását”. A Tisza Párt új szakpolitikusa ellenzéki oldalról is kemény kritikát kap, baloldali honatyák korrupciós ügyeket és alaptalan rémhírterjesztést is a számlájára írnak.

A korábbi milliós fizetésének elvesztéséhez kapcsolódó sértettség és bosszúszomj vezette Ruszin-Szendi Romuluszt a Tisza Párthoz – állítják magas rangú katonai vezetők és fideszes politikusok. Az ügyben megszólalók egybehangzóan árulásnak minősítik, hogy a volt vezérkari főnök, egykori helyettes államtitkár a hétvégén felszólalt a Tisza Párt kongresszusán, s az ellenzéki formáció katonai szakértőjeként, szakpolitikusaként mutatkozott be.

Az 51 éves Ruszin-Szendi katonai pályafutása során különféle tiszti beosztásokban szolgált, parancsnokként vett részt az iraki és afganisztáni NATO-missziókban is. 2019 tavaszától a honvédelmi miniszter titkárságvezetője, majd humánpolitikai helyettes államtitkára lett, 2021 nyarán nevezték ki a Magyar Honvédség parancsnokának. Posztjáról 2023 tavaszán kellett távoznia.

Zűrös ügyek, sértettség, bosszúszomj

Az Origo emlékeztet, Ruszin-Szendi vezérkari főnökségét az országos balliberális lapok is zűrös ügyek sorával kötötték össze. A HVG360 írta meg, hogy 2021-es hivatalba lépését követően azonnal leváltotta elődje helyettesét, Böröndi Gábort, majd első parancsnoki intézkedései egyike volt, hogy a HVG360 információi szerint

különös körülmények között villámgyorsan megszüntetett egy méltatlansági eljárást, ami az egyik magas rangú katonatiszt ellen indult, aki a vádak szerint több beosztottját is rendszeresen szexuális aktusra kényszerítette.

Megjegyezték, sokan furcsállták azt is, hogy Ruszin-Szendi 2022-ben váratlanul és nagy titokban Ukrajnába, a frontra látogatott, ahol találkozott Valerij Zaluzsnijjal, az ukrán hadsereg akkori főparancsnokával is… A HVG360 kiemelte továbbá, a volt vezérkari főnök korábban elégedetten nyilatkozott a kormány haderő-fejlesztési programjáról, s parancsnokként támogatta a honvédségben véghez vitt fiatalítást. A jelek szerint viszont a sértettség kerekedett benne felül, amikor a fiatalítás őt is utolérte. Az Origo arra is kitér,

a bukott, levitézlett parancsnok bosszúszomjához az is hozzájárulhatott, hogy egy diplomáciai állásban reménykedett, azonban ezt nem kapta meg…

Sértett ember, akinek a többmilliós fizetése elvesztése fáj

Ruszin-Szendi Romulusz Tisza-párthoz dörgölőzésére a Honvédelmi Minisztérium és a rendszerváltást követő vezérkari főnökök is reagáltak.

A honvédelmi tárca leszögezte: a volt vezérkari főnök „egy sértett ember, aki azért fordult a kormány ellen, mert elveszítette a többmilliós fizetéssel járó állását”.

A pártpolitizálás rombolja a haderő belső morálját

A Magyar Honvédség volt parancsnokai és vezérkari főnökei közös levélben határolódtak el Ruszin-Szenditől. Közleményükben azt írták, a katonák esküjükhöz híven – amely egész életükben végigkíséri őket – a nép által választott mindenkori legitim politikai hatalomhoz lojálisak, ennek szellemében szolgálják a hazát és vezetik a Magyar Honvédséget. Hangsúlyozták, álláspontjuk szerint

„egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen történő felszólalása alkalmas arra, hogy megossza és elbizonytalanítsa a Magyar Honvédség személyi állományát, rombolja a haderő belső morálját és a haza védelmére tett katonai eskübe vetett hitét.”

Hozzátették azt is, a Magyar Honvédség volt parancsnokainak és vezérkari főnökeinek hitvallása, hogy a katona hazájához és a magyar nemzethez hű, annak megvédésére tesz esküt. A fentiek szellemében teljes mértékben helytelenítik a Magyar Honvédség ügyeibe történő mindennemű pártpolitikai beavatkozást.

Az 1999 és 2003 között a Magyar Honvédség parancsnokaként és a Honvéd Vezérkar főnökeként szolgáló Fodor Lajos a HVG-nek úgy kommentálta a levelüket és az ügyet, hogy

a honvédségi vezetők a rendszerváltáskor eldöntötték, nem lesznek párttagok, s egyöntetűen kinyilvánították, elég volt a pártirányításból a hadseregben. Ezt rúgta most fel Ruszin-Szendi, aki hiába nyugállományú és nem aktív szolgálatot ellátó katona, akkor sem lenne szabad politizálnia.

„Mi, többiek, nyugállományú katonaként sem pártpolitizálunk, még akkor sem, ha mindenki más-más korban volt vezérkari főnök, és mindenkinek megvolt a maga nehézsége az adott időszakban, de az más, hogy a szavazófülke magányában ki hogy ikszel, meg az is más, hogy pártrendezvényen vesz részt” – hívta fel a figyelmet Fodor Lajos.

„Egy nyavalyás hazaáruló mellé álltál”

Fideszes politikusok szerint ami történt, egyértelműen az árulás kategóriájába sorolható. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium egykori államtitkára, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagja közösségi felületén gyalázatnak nevezte, hogy a hadtudományok doktora csatlakozott a Tiszához. „Én azt hittem, hogy minden körülmények között te egy honvédtábornok vagy. Tévedtem. Csalódtam. Egy nyavalyás hazaáruló mellé álltál, Tábornok Úr” – fogalmazott.

Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának másik fideszes tagja, Kósa Lajos pedig kiemelte: az árulásra soha, semmilyen körülmények között nem lehet magyarázat. „Akkor átállni a Tiszához, amikor a napnál világosabban kiderült, hogy a Tisza olyan zsoldosokból és hazaárulókból áll, akik pénzért, hatalomért, mentelmi jogért bármikor elárulják az országot, és lemondanának ‘egy pici szuverenitásról’, ahhoz nagyfokú vakság vagy sértettség kell” – írta.

Korrupciós ügyeket sorolnak az ellenzékiek

Ellenzéki oldalról is komoly kritikák érkeztek Ruszin-Szendi felbukkanása, szerepvállalása kapcsán. Baloldali országgyűlési képviselők szerint ugyanis korrupciós ügyekkel hozható összefüggésbe. Hadházy Ákos arról írt, a volt vezérkari főnök nevéhez „teljességgel átláthatatlan fegyverbeszerzések” kötődnek; vállalhatatlan politikai tisztogatást vezényelt le a Magyar Honvédség tisztikarában, indoklás nélkül felmentve mintegy kétezer tisztet; emellett

„szembeköpte a magyarokat” azzal, hogy feleslegesen egy honvédségi luxusjettel repülgetett Amerikában, s a 30-40 milliósra taksált kiadással élen járt „az állami vagyon tékozlásában”.

Hozzáfűzte, Ruszin-Szendi alaptalan „rémhírt terjesztett”, amikor azt állította, hogy egy afgán menekült az őt kimentő NATO-gép mosdójában bombát próbált robbantani. A független honatya egyébként ezért fel is jelentette.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt