A tömegközlekedés és a közétkeztetés után a városi ingatlanvagyon és újabb szolgáltatások kerülhetnek magánkézbe. A polgármester a mártélyi turisztikai attrakcióktól és a strandtól is szabadulna, mert képtelen jó gazdaként működteti azokat. A kiszervezés az első lépés Hódmezővásárhely kiárusítása felé.
Öles léptekkel indul meg a hódmezővásárhelyi közvagyon kiárusítása felé Márki-Zay Péter. A jelek szerint nagy bajban van a város, melynek vezetése a 2025-ös esztendő elején villámgyorsan szabadulna ingatlanvagyonának és szolgáltatásainak újabb és újabb elemeitől. „Fogd és vidd!” – lényegében ezt üzeni valamennyi megszólalásában a polgármester, aki magánkézbe szervezné ki a mártélyi üdülőterület turisztikai egységeit, sőt még a vásárhelyi strandot is. Aki fizet a városnak, átveheti ezek működtetését, sőt, a fürdő esetében még az önkormányzat biztosítana egy jelentős összeget annak, aki átveszi tőle az üzemeltetést. Márki-Zay ezzel lényegében elismerte, hogy az általa irányított városvezetés 2018 óta súlyos kudarcot vallott Hódmezővásárhely működtetése tekintetében.
Emlékezetes, a városi szolgáltatások és közvagyon kiszervezését már évekkel ezelőtt elindította Márki-Zay Péter. Először a tömegközlekedés, a helyi buszközlekedés egyébként zsíros üzletét adta magánkézbe, egy hozzá közel álló vállalkozó, Jovány Gyula cégének. Ezt a még nagyobb falatnak számító közétkeztetés követte, a menzát az önkormányzat társasága helyett egy Pest vármegyei magánvállalkozás, a Prizma Food kapta meg. Mindkét esetben közös tapasztalat, hogy a kiszervezést követően jelentősen romlott a vásárhelyieknek nyújtott szolgáltatás színvonala, minősége, a magánvállalkozók viszont hatalmas profitot kaszáltak.
Aki többet ad értük, viheti a mártélyi szálláshelyeket
A polgármester a 2025-ös esztendőt most azzal rúgta be, hogy a meghirdette a mártélyi üdülőterület ingatlanjainak és a vásárhelyi strandnak a bérbeadását is. Minderről múlt héten a városi televízió Időben című műsorában, majd vasárnapi élő videós összefoglalójában is beszélt Márki-Zay.
– Itt egy jó hír, hogy még több mindent szeretnénk úgymond kiszervezni – fogalmazott a városi tévében a politikus, aki szerint a buszközlekedés és a menza magánkézbe adása is „nagyon jó döntés”, „fényes siker” volt, rengeteget nyert azokon a város.
– Most a mártélyi üdülőterületen lévő három szálláshelyünket hirdettük meg. Már most lehet jelentkezni rá, aki az ifjúsági szállót, a Bodnár Bertalan Természetvédelmi Központot és a nádfedeles panziónkat vállalja, hogy működteti, aki többet ad érte, annak szeretnénk odaadni – fejtette ki az Időben című műsorban. Hozzátette, a város munkatársaiknak „volt lehetősége és feladata arra, hogy megpróbálják ezeket nyereségesen működtetni. Ez nyilvánvalóan nem sikerült.” A kudarcot azzal igyekezett magyarázni, hogy „elsősorban nem volt egy olyan dedikált ember, egy vállalkozó szellemű önkormányzati vezető, akinek lett volna ideje energiája, hogy ezeket, mint fizető vendéglátóhelyeket meghirdesse, Bookingra felrakja és a többi…”
Vasárnapi Facebook-videójában a polgármester arra is kitért: reméli, hogy lesz olyan „élelmes” vendéglátó vállalkozó, aki a városnak kifizet évente „X millió forintot, vagy X tízmillió forintot” ezért, ami aztán maga kitermelhet.
– Egyelőre nyilván itt a város számára tavaly úgy néz ki, hogy összességében nem volt nyereséges ez a működés, tehát hogyha valaki egymillió forintot ad évente nekünk a három helyiségért, már akkor is jobban jár a város, mint eddig járt – ismerte el. Egyúttal ígéretet tett rá, hogy a közeljövőben várhatóan felszámolják az építési tilalmat a mártélyi üdülőkörzetben.
A strandtól is szabadulna a város
A hódmezővásárhelyi városvezetés a jelek szerint a Török Sándor Strandfürdőtől és Gyarmati Dezső Sportuszodától is szabadulna. Márki-Zay Péter korábban a választási kampányaiban azt vállalta, hogy „okosabb” működtetéssel 300 millió alá viszik a strand hiányát, ám ez olyannyira nem sikerült, hogy 2023-ban már 513 millió forintra ugrott a veszteség.
– A strandot is ugyanígy meghirdetjük. Hogyha valaki a mostani 400 millió forintos veszteséggel szemben mondjuk 200 millió forintot kér csak azért, hogy működtesse ezt a csodálatos strandot, akkor a város megspórol 200 milliót – vázolta a városi televízióban a polgármester.
Hozzáfűzte, ő még „arra is hajlandó”, hogy ha egy komoly befektető öt évre kibérelné a strandot, akkor a város nem évi 200, hanem akár 400 milliót is adna neki az üzemeltetés átvállalásáért. – Ha öt évre kibéreli a strandot, mi adunk öt évre 2 milliárd forintot összesen. Ha ő is beletesz mondjuk 2 milliárdot, akkor ott már wellnesst építhet, élményfürdőt építhet, gyógyászatot fejleszthet, két különböző kategóriájú szálláshelyet létrehozhat, és az idegenforgalomból, a forgalomból ez a pénz neki meg fog térülni – magyarázta. Vasárnapi videójában ugyanezt megerősítette, mondván: biztos benne, hogy egy élelmes vállalkozó, egy „máshol sikeresen strandot működtető valaki, vagy vendéglátást működtető valaki egy fantasztikus lehetőséget kell, hogy lásson ebben”.
No de akkor minek kell a szabadkígyósi kastély?
Márki-Zay Péter friss bejelentéseivel kapcsolatban joggal merülhetnek fel kérdések és aggályok is a vásárhelyiekben. Egyrészt az ingatlanok és a szolgáltatások kiszervezése, magánkézbe adása jellemzően az első lépés a városi vagyon kiárusítása, ha tetszik: a családi ezüst elkótyavetyélése felé. A másik, hogy a polgármester most beismerte, az elmúlt évek során rossz gazdaként bántak a vásárhelyi közösség vagyonával. Ennek kapcsán mindenképpen megfontolandó, mekkora szerepe volt a kudarcos városüzemeltetésben annak, hogy Márki-Zay a város ügyeinek menedzselése helyett egyértelműen és látványosan az országos politizálásra helyezte a hangsúlyt. Talán ha a polgármesteri munkát helyezte volna előtérbe, akkor jó gazdaként, sikeresen lehetett volna működtetni a vásárhelyi ingatlanokat és szolgáltatásokat is.
Végül, de nem utolsósorban egyre érthetetlenebb, ha a város egymás után szervezné ki a különböző egységeit, tolná el magától azok üzemeltetését, akkor miért ragaszkodik Márki-Zay a Vásárhelytől 70 kilométerre fekvő szabadkígyósi Wenckheim-kastély tulajdonjogának megszerzéséhez. A 19. századi műemlék ingatlan felújítása ugyanis várhatóan 8-10 milliárd forintba kerülhet a vásárhelyi adófizetőknek, arról nem is beszélve, hogy miként tudná kitermelni a város a működtetés százmilliós nagyságrendű veszteségeit Szabadkígyóson, ha ez a saját háza táján sem sikerül…
A fotó archív, illusztráció
