Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Kiskunsági Nemzeti Park

Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Kiskunsági Nemzeti Park, amely Magyarország második nemzeti parkjaként 1975. január 1-jén alakult meg – közölte az Agrárminisztérium szombaton.

A közleményben azt írták, a park az elmúlt fél évszázad során a természeti értékek védelmének, az ökoturizmus fejlesztésének és a környezeti nevelésnek a szimbólumává vált, egyedülálló természeti kincseket és kulturális örökséget őrizve az utókornak.

Hozzátették, a Kiskunsági Nemzeti Park létrehozása a 20. század egyik legfontosabb hazai természetvédelmi kezdeményezése volt. Az akkori Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke, Rakonczay Zoltán a Hortobágyi Nemzeti Park alapítása után célul tűzte ki, hogy a Kiskunság egyedülálló természeti és tájtörténeti értékeit is védelem alá helyezze.

A park alapítását Tóth Károly erdőmérnök készítette elő, aki később 16 évig igazgatta is a nemzeti parkot. Az alapításkor a park hat különálló tájegységet foglalt magába: a Tőserdőt és a tiszaugi Holt-Tiszát, a Felső-kiskunsági-pusztát, a Felső-kiskunsági-tavakat, a Fülöpházi-buckavidéket, a Kolon-tavat, a Bócsa-Bugac buckavilágát és homokpusztáit, összesen több mint 30 ezer hektáros területen.

Az elmúlt évtizedek során a park területe tovább bővült és ma már kilenc különálló tájegységen keresztül biztosít védelmet. 1990-ben az Orgoványi-rétek, 1996-ban a Mikla-puszta és a Peszéradacsi-rétek is a nemzeti parkhoz kerültek. A bővítéseknek köszönhetően kiterjedése meghaladja az 50 ezer hektárt, területének kétharmad része bioszféra rezervátum.

A közlemény szerint a Kiskunsági Nemzeti Park mozaikos szerkezete lehetővé tette, hogy a legértékesebb élőhelyeket megőrizze. A park több Natura 2000 területet foglal magában és számos ritka, fokozottan védett növény- és állatfaj otthonául szolgál, mint a rákosi vipera, a túzok, a kék vércse, vagy a szibériai nőszirom.

Emellett a park kiemelten foglalkozik a kulturális örökségvédelemmel is. Példaként említik a Buzsik-csőszházat, amely a bugaci pusztán található, és az 1850-es évek óta őrzi a Kiskunság népi építészetének emlékeit.

mti, borítókép Ujvári Sándor