Mindenkit érint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ közös petíciója!

„El a kezekkel a gazdáktól, és az agrártámogatásoktól, nem tűrjük ezt, és a petícióval fogunk Brüsszelbe menni és reményeink szerint több európai uniós tagország is csatlakozik hozzánk!”- jelentette ki Jakab István, a MAGOSZ elnöke szerdai sajtótájékoztatón Szegeden. A téma az az online petíció és országjárás volt, amit a magyar gazdákért, az állattartásért és a magyar fogyasztói társadalomért hívott életre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ.

Nemcsak a magyar gazdákat, családi gazdaságokat, őstermelőket érinti az a petíció, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ hívott életre: az egész fogyasztói társadalom érintett. Az EU ugyanis meg akarja vonni az eddigi, területalapú támogatásokat a tagországoktól, ami nemcsak a további fejlődést gátolná a magyar mezőgazdaságban, hanem veszélybe kerülhet a minőségi magyar élelmiszer előállítása is.

Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke a petícióval kapcsolatban tartott szerdai sajtótájékoztatón kiemelte, egyébként is nehéz időket él a magyar agrárium, főként a déli országrészben, most pedig a napokban megjelent az a stratégiai párbeszédnek nevezett dokumentum, amely az európai mezőgazdaság jövőjéről szól és ami igen sötét jövőt jósol az agráriumból élőknek. Egy német bölcsész professzor készítette ezt el, Ursula von der Leyen megbízásából. Ez a dokumentum teljes mértékben felháborító, katasztrófa és elfogadhatatlan a NAK vármegyei elnöke szerint. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országjárást és online petíciót indított, és további célja a NAK-nak és a MAGOSZ-nak, hogy ezt a dokumentumot, ami a jelenlegi állás szerint alapjául szolgálna az uniós tagországok gazdasági (sötét) jövőjét illetően, minél több ember megismerje.

Kihívásokkal néz szembe a magyar mezőgazdaság, arról kellene párbeszédet folytatni, mit kell tenni a sikeres termeléshez, értékesítéshez, hogyan legyen még biztonságosabb a termelés, mit kell tenni a generációs megújulásért, megfelelni a 2024-es 2025-ös évnek. Ezzel szemben olyan vitákat kell lefolytatni egy olyan stratégiáról, amit párbeszédnek neveznek, amiből kimarad a Kelet-Közép-európai gazdasági társadalom és benne Magyarország is. Ezt már Papp Zsolt György, a NAK elnöke jelentette ki a szerdai sajtótájékoztatón.

Kiemelte, ez az új stratégiai párbeszéd a területalapú támogatásokat vette célkeresztbe, ami a következő költségvetés egyharmadát teszi ki a Közös Agrárpolitikában, és Európa vidékének megújításában.

 „A területalapú támogatásokból több mint 162 ezer gazdasági vállalkozás, őstermelő családi gazdaság, vállalások mentén és az előírásoknak megfelelve éves szinten több mint 500 milliárd forintban tud részesülni. Csongrád-Csanád vármegyére vetítve ez évente közel 40 milliárd forintot jelent a gazdálkodóknak. Ezt az objektív rendszert akarja Brüsszel lecserélni jövedelemalapúra, amiben nem mindenki és/ nem könnyen tud támogatáshoz jutni. Pedig ez nélkülözhetetlen az idei esztendő befejezéséhez és a következő évhez is, többek között input anyagok beszerzéséhez” – fogalmazott a NAK elnöke.

Hozzátette, az a stratégiai párbeszédnek nevezett dokumentum, ami napvilágot látott, a klímaváltozásért az elsődleges bűnösként az állattartást nevezi meg, és adókkal emelné meg a húskészítmények árát, ezzel átterelve a társadalmat a növényalapú fogyasztásra. Ily’módon nemcsak a gazdatársadalmat érinti ez, hanem az élelmiszerfogyasztókat is. Az indított agrárpetícióval tehát nemcsak a gazdálkodókat, hanem az egész fogyasztói társadalmat is meg akarják szólítani, meg akarják védeni az állattartást és a mezőgazdaságot is, ami nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő. Számos eredmény és számos pályázat támasztja ezt alá és a 2010 óta radikális megújulás pozitív hozadékát.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte, a magyar agrárkormányzat megtesz mindent a magyar agráriumért, amit 2010-ben elkezdtek, azzal új világot teremtettek a korábbihoz képest. Az államtitkár emlékeztetett, számtalan törvényt alkottak meg vagy módosítottak annak érdekében, hogy lehetőséget teremtsenek a magyar gazdáknak, őstermelőknek, családi gazdaságoknak.

„Brüsszelből most jött ez a stratégiai párbeszéd és állásfoglalás egy olyan professzortól, akinek fogalma sincs a mezőgazdaságról. A magyar mezőgazdaság stratégiai ágazata a nemzetgazdaságnak, a COVID hozta nehézségek közepette is biztonságos minőségű és mennyiségű élelmiszert tudtunk előállítani. 2022 az évszázad legnagyobb aszályát hozta, és az idei év is igen aszályos volt. A magyar mezőgazdaság eredményei vitathatatlanok. 2023-ra a magyar mezőgazdasági termelés az 5. legjobb eredményt tudta felmutatni az Európai Unió összes tagországa közül. Tavaly 600 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg a gazdálkodók. Az elmúlt 3 évben 400 milliárd forintot fordítottunk az állattartó telepek fejlesztésére és több mint 100 milliárd forintot a kertészeti ágazatra. A családi gazdaságok száma a felméréseink alapján 23 ezerről 55 ezerre nőtt, az élelmiszerértékesítést végző kistermelők száma pedig 5 ezerről 25 ezerre. 2010 óta a szarvasmarha, tej és baromfi ágazatban tartós növekedést látunk” – részletezte.

Kiemelte, ezek a nagyszerű eredmények adják azt az erőt, hogy harcolniuk kell a brüsszeli bürokrácia ellen, és a további fejlesztések megvalósulásáért.

Hozzátette, a magyar mezőgazdaság nemcsak árut állít elő, hanem munkahelyet is teremt és kiemelten fontos a NAK-nak és a MAGOSZ-nak a vidéki emberek jólétének megteremtése a jövőben is.

De nemcsak a további munkahelyteremtés és az agráriumból élők jövője a tét, a fogyasztói társadalom is érintett.

„Nem szeretnék műhúst enni, azokat az anyagokat szeretném az élelmiszerekben látni, amiken felnőttünk, amiket megszoktunk. Ehhez elengedhetetlen, hogy fennmaradjanak a támogatást ösztönző rendszerek”  – zárta gondolatait.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke kiemelte, az Ursula von der Leyen utasítására felálló bizottság egy gazdaellenes dokumentumot alkotott meg, és a gazdákon keresztül fogyasztó ellenes propagandát kifejtő anyag is. A leendő uniós agrárbiztos pedig kijelentette, hogy ezt a dokumentumot fogja meghatározó szakmai anyagként figyelembe venni, ami alapján a 2027-től induló uniós új gazdasági stratégiát kialakítják.

Ebben benne foglaltatik az eddigi normatív támogatások megvonása, helyette egy jövedelemalapú, jövedelemkiegészítő támogatási formát tennének és majd ők döntenék el, kik kapják meg és kik nem ezt a támogatást, emellett mindezt a jogállamiság feltételéhez akarnák kötni, ami azt jelenti voltkaképpen, hogy az unió politikájával egyet kell érteni.

„Petíciót indítottunk azért, mert gazdaellenes program formálódik és fel akarjuk hívni a figyelmet is, mire készülnek Brüsszelben, mi ez a lopakodó jog – és programalkotás. El a kezekkel a gazdáktól, nem tűrjük ezt, és a petícióval fogunk Brüsszelbe menni és reményeink szerint több európai uniós tagország is csatlakozik hozzánk” – hangsúlyozta Jakab István.

Még hozzátette, a V4-ekkel valamint az olasz és francia érdekképviseletekkel már zajlanak az egyeztetések a közös összefogás érdekében.

A petíciót az agrarpeticio.hu oldalon tölthetjük ki mindössze 1-2 perc alatt, ezzel is támogatva a magyar gazdákat, a magyar állattartást, és azokat a magyar minőségi élelmiszereket, amik nap mint nap az asztalunkra kerülnek.