A járásokat fejlesztik az iparűzési adó növekményéből
A területfejlesztési alapba kerül jövő évtől helyi iparűzési adó többlete, s a célzottan a járások, a kisebb települések fejlesztését, azok versenyképességének növelését szolgálják majd ezek a források. Korábban Lázár János vetette fel elsőként, hogy reformra van szükség: az embereket életminőségét javító beruházásokra kell költeni az iparűzési adót a mulatságok, az etetéses-itatásos szavazatszerzés helyett. Most határozott lépést tesz a kormány ez irányba.
Az iparűzési adót érintő átalakításról döntött a kormány. Mindezt Navracsics Tibor jelentette be Budapesten. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szavai szerint a jövő évtől célzottan a járások fejlesztésére csoportosítják át a keletkező iparűzésiadó-többletet. Korábban Lázár János építési és közlekedési miniszter volt az első, aki felvetette a paradigmaváltás szükségességét ezen a téren, s miután a kabinet megvizsgálta a lehetőségeket, konkrét intézkedésekről is határozott.
Emlékezetes, Lázár júniusban a Rádió 7 Közös Nevezőjének vendégeként érvelt a helyi iparűzési adóreform mellett. Akkor azt mondta, ideje véget vetni annak a mindkét politikai oldalról rossz gyakorlatnak, hogy a helyi adóbevételeket mulatságra, fesztiválozásra, dínomdánomra költik el a települések, majd sorban állnak a kormánynál, hogy nyújtson nekik mentőövet, mert elfogyott a pénz. Kiemelte, nem azért fizetik az adókat a vállalkozók, hogy a polgármester magát építse, hanem a várost. Közölte, azt fogja javasolni a kormánynak, hogy vizsgálja felül a rendszert, s hajtson végre helyi iparűzési adóreformot, mert a településeknek és az országnak is az az érdeke, hogy iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, kórházakra, munkahelyteremtésre, az ipari parkok fejlesztésére, járdák és utak építésére fordítsák a helyi adóbevételeket, ne pedig kampányolásra, dáridóra, etetéses-itatásos szavazatszerzésre.
Fontos gyakorlati lépés ez irányba az a döntés, amit most Navracsics Tibor ismertetett. A kormány szándéka ugyanis az, hogy a tehetősebb, prosperálóbb, nagyobb településektől oda csoportosítsa át a keletkezett pluszpénzeket, ahol szűkebbek a lehetőségek, s ahová az elmúlt években, akár évtizedekben kevesebb figyelem jutott. A cél, hogy a kisebb vidéki településeken is javuljon az életminőség, hogy ezeken a helyeken is jobb legyen élni, ne vándoroljanak el innen az emberek, sőt, lehetőség szerint gyarapodjon a lakosság.
Jövő januártól ezért minden magyarországi járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut a Versenyképes Járások Program keretéből – ismertette a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor hozzátette, a program elindításának célja, hogy nagyobb dinamikát adjanak a területi felzárkózásnak. A tárcavezető a részletekről szólva elárulta, az iparűzési adó 2025. évi többlete kerül be a területfejlesztési alapba, és az a nagyságrendileg 65 milliárd forinti válik „visszapályázhatóvá” a járások által. A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelent, viszont ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti. A vármegyeszékhely-központú járások pedig dupla ekkora keretre, legalább 500 millió forintra pályázhatnak majd.
Mint kiderült, a pályázat céljait a kormány jelöli meg az előző év őszéig. A projekt kidolgozására és a pályáztatás menetének lebonyolítására úgynevezett járási fejlesztési fórumok jönnek létre. Ezek vezetői a járásszékhelyi polgármesterek lesznek, tagjai pedig az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei. A döntéseket a fórumoknak kétharmados többséggel kell meghozniuk, aminek egyik célja, hogy „tompítsák a város és környéke közötti esetleges ellentéteket” – fogalmazott Navracsics.