Márki-Zay Péter: rombolásból jeles!
Ha már építeni nem tudunk, legalább romboljunk. A jelek szerint ezt az elvet követi a Hódmezővásárhelyt lassan hét éve irányító Márki-Zay Péter, akinek a polgármestersége alatt lassan minden szétrohad a városban.
Rombolásból lassan tankönyvet írhatna Márki-Zay Péter, aki közel hétéves polgármestersége alatt gyakorlatilag hagyta lerohadni azokat az értékeket, melyeket elődei évtizedek alatt megalkottak, s melyekkel a helyi közösséget gazdagították. Márki-Zay a jelek szerint a „ha már építeni nem tudunk, legalább romboljunk” elvet követi, s szisztematikusan hagyja lepusztulni azt, aminek a fenntartásáért felelősséget kellett volna vállalnia, s hanyag nemtörődömségében ráadásul visszafelé mutogat, miközben a napnál is világosabb, hogy az ment tönkre Vásárhelyen, amire az ő városvezetése nem fordított kellő figyelmet 2018 óta.
A polgármester rombolásának iskolapéldája a mártélyi kalandpark. A 2009-ben megnyílt szórakoztató parkot nagy örömmel és szeretettel használták a vásárhelyiek. Gyermekek, fiatalok ezreinek nyújtott önfeledt, felhőtlen kikapcsolódási lehetőséget a közkedvelt egység, mely amely az egyik első számú célpontja lett a kikapcsolódni vágyó, kiránduló családoknak. Szögezzük le gyorsan: a vásárhelyiek számára ráadásul ingyenesen volt elérhető, hiszen az itt élők díjmentesen vehették igénybe a kilenc toronyból álló, fahíd, ingóátjáró, kötélhíd, kötélalagút, egyensúlyozó gerenda, tibeti függőhíd és egy húsz méter hosszúságú drótkötélpálya által összekötött komplexumot. Ezt tette tönkre Márki-Zay, aki hat éven át lényegében nem költött a kalandpark fenntartására, állapotának megőrzésére, javítására, a sérült eszközök rendbetételére, ami egyenes utat jelentett a pusztulás felé. Hogy a szándék, az akarat vagy a hozzáértés hiányzott-e, mára lényegében mindegy, egyre megy. A hibákat természetesen nem az építéskor követték el, hanem a 2018 óta eltelt időszakban, amikor végzetesen elhanyagolták az élménycentrumot. Hiába imádták a vásárhelyiek ezt a létesítményt, most végleg búcsúzhatnak tőle, az önkormányzat ugyanis szétveri, elbontja. Hamis ígéret az is, hogy majd építenek helyette egy új játszóteret Mártélyon, hiszen az egyrészt a tervezett 20 millióból közel sem lesz olyan minőségű, színvonalú és felszereltségű, mint a kalandpark volt, másrészt nyilván nem a turistacsalogató holtág szívében fog elhelyezkedni, harmadrészt nem pótolhatja az idei elvesztegetett esztendőt, amikor a szülők sehová sem vihették a csemetéiket, hiszen a kalandparkot lelakatolták Márki-Zayék, s az állítólagos új játszótérnek még a nyomát sem láthatják a vásárhelyiek…
Ugyanez a városvezetői slendriánság okozza Nyugdíjas Lakópark vesztét is. A lakópark nem azért pusztult le az elmúlt években, mert annak idején, két évtizeddel ezelőtt rosszul építették volna meg, hanem mert 2018 óta Márki-Zayék nem fordítottak rá kellő figyelmet és forrást. Emlékezetes, ennek kapcsán még a saját képviselőitől, Fejes Pétertől, Lőkösné Nagy Saroltától, Krupiczer Ferenctől és Kis Andreától is rengeteg kritikát kapott a polgármester, de jutott a – jogos – bírálatokból a Márki-Zay által kiválasztott és kinevezett egységvezetőknek is. Széttárt karokkal nézték esztendőkön át, hogy lerohadjanak az utak, a járdák, a korlátok, tönkremenjenek a kazánok, lepusztuljon a fűtési és a vízrendszer, hogy lelakottá váljanak és megsüllyedjenek az ingatlanok. A folyamatosan ígérgetett, de állandóan el- és elmaradó felújításokat a polgármester frakciójában ülő politikusok kérték számon a közgyűléseken, mint ahogy azt is nehezményezték, hogy sokszor tucatnyi vagy annál is több megüresedett egységet nem rakott rendbe és értékesített az önkormányzati társaság, amivel nagyságrendileg százmilliós bevételkiesést okozott saját magának. Sokba került ez a hanyagság, hiszen ezeket a jelentős összegeket az állapotfenntartásra és a korszerűsítésre lehetett volna fordítani, s akkor most nem kellene a rengeteg kellemetlenség miatt panaszkodniuk a lakóknak, akiket ráadásul Márki-Zay most még egy közel 18 százalékos díjemeléssel is nyakon öntött.
A 2018 óta tartó rombolás jelei – mint többször megírtuk már – a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ egységein is tetten érhetőek. A Márki-Zay-féle folyamatos forráskivonások és oda nem figyelés együttesen vezettek ahhoz az infrastrukturális, műszaki válsághoz, mely a Tornyai-központ intézményrendszerének döbbenetes leromlottságában ölt testet. (Az áldatlan állapotok így vagy úgy, de több főigazgató – így Miklós Péter, Nahimi Péter – távozásához is hozzájárultak, akiknél betelt a pohár amiatt, hogy a kulturális élettel is mostohagyerekként bánik az önkormányzat.) A BFMK-ban foszlanak az ülések, sok helyütt nem működnek a klímák, a légtechnikai berendezések az épületek tetején, de a Vásárhelyi Őszi Tárlat résztevői is szörnyű állapotokról számolnak be immár évről évre. A kulturális szférát kiszolgáló épületekkel is törődni kellett volna, azokra költeni kellett volna, ám ez elmaradt, ennek pedig a vásárhelyiek isszák meg a levét.
Arról már nem is beszélve, hogy ha Márki-Zay Péter valamilyen beruházásba belefog, a jelek szerint finoman fogalmazva is megkérdőjelezhető lesz a minősége. Ékes példája a kontár kivitelezésnek a Tóth malom utca, a Bordás utca vagy a lassan másfél éve feltúrt Kossuth tér.