Még mindig azt vallják, hogy „A magyarok nyilaitól, ments meg, Uram, minket!”

A lovasíjászat régen harcművészet volt, ma már sporttá szelídült. Rendkívül látványos, népszerűek a bemutatók. A hétvégi mezőhegyesi Szent Mihály napi behajtáson a Kassai Lovasíjász Iskola kápráztatta el a nézőket, Brázik Csaba törzsvezetővel beszélgettünk a sportágról.

A hétvégén Szent Mihály napi behajtást tartottak a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban. A programok között lovasíjász bemutató is volt, a Komárom-Esztergom vármegyei Szomodról érkező Kassai Lovasíjász Iskola tagjait láthatták a látogatók.

„A lovasíjászat egykor harcművészet volt, ma már sporttá szelídült, és újjáéleszti az ősi hagyományokat. A honfoglalás környékén egész Európa úgy imádkozott, hogy „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket”. Ez még mindig így van, a magyarok világszerte legyőzhetetlenek, holott Dél-Afrikától az arab országokon át Amerikáig mindenhol űzik a lovasíjászatot” – nyilatkozta portálunknak Brázik Csaba, az iskola Brázik törzsének vezetője.

A lovasíjászat az 1980-as években Kassai Lajosnak köszönhetően vált sportággá, melyben álló és feldobott, mozgó pontokra célzunk. A bemutatók során a lovasok abba próbálják bevonni a nézőket, hogy milyen lehetett az íjászatban legendaként emlegetett magyarok élete.

Az íjászok titka, hogy a lovakat nem eszközként, hanem társként kezelik. „Nem lehet kapkodva, erőszakkal rávenni őket a feladatokra, hanem el kell érni, hogy élvezzék, amit csinálunk. Együttműködést kell kialakítani velük” – árulta el a törzsvezető.

Még elmondta, egy edzés nem úgy néz ki, mint például egy konditeremben, ahol nem ismerjük akár a mellettünk állót, hanem a lovak és lovasok ilyenkor egész nap együtt vannak, hogy minél erősebb közösség alakuljon ki. Brázik Csaba szerint a lovasíjászat mindenkinek kiváló lehetőséget ad arra, hogy kiteljesedjen, és minden megtanulható, így olyanok is jók lehetnek benne, akik még most lovagolni sem tudnak.