Orbán Viktor: az új gazdaságpolitika új eszközöket követel

Az új gazdaságpolitika új eszközöket követel, az első akcióterv intézkedései helyet kapnak a parlamentnek hamarosan benyújtandó jövő évi költségvetésben – mondta a miniszterelnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben az őszi ülésszak első napján.

A miniszterelnök az új gazdaságpolitikához kapcsolódó akcióterv részeként említette a diákhitelhez hasonló munkáshitelt, a tőkejuttatást a kis- és közepes vállalkozóknak, a 13. havi nyugdíj állandósítását, a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezését. Ezek lesznek az új gazdaságpolitika első lépései, amelyek lendületet adnak a gazdasági növekedésnek – mondta.

Az új eszközöket egymás után vetik be a következő hónapokban és években – tette hozzá.

A kormányfő azt mondta, „nem valamiféle szocialista időket idéző reformcsomagra, vagy nagy ugrásra van szükség, inkább egymást követő és egymásra épülő iparpolitikai, vállalkozásfejlesztési, pénzügyi akciótervekre”.

Elmondta, Magyarország már most is az Európai Unió első feléhez tartozik a gazdaság növekedésének üteme alapján, de ez jövőre kevés lesz. A magyar gazdaság növekedési ütemét a 3 és 6 százalék között sávba kell emelni, „akkor is, ha ez Európában rajtunk kívül senkinek sem sikerül. Ha kell, egyedül is meg kell csinálnunk, és meggyőződésem, hogy Magyarország meg is tudja csinálni” – fogalmazott.

A miniszterelnök kiemelte: az idei év világgazdaságban tapasztalt változásai arról győzték meg, hogy a jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz, ha gazdasági sikereket akarunk elérni. Rámutatott: új gazdaságpolitika nélkül az eddigi eredményeket sem lehet megvédeni.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a járvány, a háború, a szankciók felgyorsították a világgazdaság átalakulását. A korábban egységes világgazdaság egyre gyorsuló ütemben válik szét egy nyugati és egy keleti gazdaságra, ami Magyarország számára a lehető legrosszabb forgatókönyv.

Felidézte, hogy Magyarország a világháborúkat a vesztes oldalon fejezte be, ezért elvesztette azokat a területeit, amelyek korábban energiaforrásokat, nyersanyagokat, természeti erőforrásokat adtak a magyar gazdaságnak.

A belső piacunk is összezsugorodott, ezért csak akkor maradhat fenn a nemzetgazdaságunk és vele a magyar állam, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket termelni és gyártani a világpiacra és képesek vagyunk azokat ott el is adni. Ezért a világgazdaság akadálymentes működése, a világkereskedelem egységes szerkezete Magyarország számára létkérdés – jelentette ki Orbán Viktor.

Kiemelte, ma Magyarország exportteljesítménye eléri a nemzeti össztermék 76 százalékát és ezzel a világranglista 33. helyén áll, miközben a népességi világranglistán csak a kilencvenötödiken. A mögöttünk hagyott hónapok csak tovább növelték a bajt: az európai polgárok hiába szavaztak a változásra, Brüsszelben ismét olyan bizottság alakult, amely folytatja a világgazdaságot megosztó és kettéválasztó politikáját – mondta.

Azt tapasztalja, hogy Brüsszel egyre inkább a blokkosodás mellett kötelezi el magát, egyre inkább eluralkodik a hidegháború tónusa és észjárása. Brüsszel és az egész Európai Unió választhatná a saját versenyképességének javítását, saját immunrendszerének megerősítését is, beszállhatna a kétségkívül egyre élesebb versenybe és vállalhatná a világgazdaság most felemelkedő országaiból érkező kihívásokat.

Sajnos nem ezt teszi, Magyarország számára a blokkosodás útja járhatatlan, gazdasági önállóságunk beszűküléséhez, kiszolgáltatottsághoz, függőséghez, gazdasági pangáshoz és elszegényedéshez vezetne – mondta, kiemelve: ezért Magyarországnak nem szabad erre az útra lépnie, a gazdasági semlegesség politikáját kell felépíteni.

Magyarországnak egyik blokk mögé sem szabad beállnia, ki kell maradnunk azokból a konfliktusokból, amelyek választásra kényszerítenek bennünket – rögzítette.

A kormányfő szerint Magyarország érdeke az, hogy mindenkivel fenntartsa a gazdasági kapcsolatokat. A gazdaságot nem szabad a politika szemüvegén keresztül nézni, kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad követni – mondta.

Csak azt vegyük át Kelettől és Nyugattól is, ami Magyarországnak hasznos és észszerű. Mindent, ami fegyveres konfliktus vagy kereskedelmi háború felé vezet, el kell utasítanunk – hangsúlyozta. Hozzátette: a kormány meggyőződése szerint a most formálódó új világgazdaságban azok lesznek sikeresek, akik nem hagyják magukat kényszerpályára szorítani, képesek fenntartani a lehetőségeiket és megőrzik cselekvőképességüket.

Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak mindenből a legjobb kell, technológiából, tőkebefektetésből és hitelprogramokból is. Csúcstechnológia, hosszútávú tőkebefektetések, a legelőnyösebb hitelprogramok, kiegyensúlyozott kapcsolatok minden égtáj felé – összegezte.

A miniszterelnök beszámolt az elmúlt időszak eseményeiről. A most levonult dunai árvízzel összefüggésben azt mondta, egy évtized alatt Magyarország és a magyar állam megerősödött. A 2013-as árvízi védekezéssel összevetve a magyar állam „hatékonyabb, szervezettebb és felkészültebb lett”. Jól döntöttünk, amikor a 2013-as árvíz után kiegészítettük a védelmi vonalakat – közölte.

Hozzátette: a szeptemberi, hirtelen jött árhullám az évszázad második legnagyobb árvize volt Magyarországon, a Duna teljes vonalán, Győrtől Dunaszekcsőn át egészen Mohácsig védekeztek. A védekezés szervezetten és rendben történt, a bajt sikerült kivédeni – mondta.

A kormányfő megköszönte a védekezésben részt vevők helytállását. „Ismét láthattuk, hogy ha baj van, a magyarok példásan összefognak. Ebből kellene valamit átmenteni a békeidőkre” – fogalmazott.

MTI