Nevüket adják-e leköszönő képviselők a vásárhelyiek sanyargatásához?

Olyan lakossági megszorításokat akar belőlük kipréselni a polgármester, melyek rendkívül súlyosan érintik a vásárhelyieket. Márki-Zay Péter búcsúzóul még egyszer megalázná a menesztett képviselőit, s a nyakukba varrná a nehéz döntéseket, mielőtt politikai értelemben „mennek a lecsóba”. Kérdés, az érintettek így akarnak-e bekerülni Hódmezővásárhely történelmébe.

„Szó sincs arról, hogy ez az emelés sanyargatása lenne a vásárhelyi lakosoknak, nem” – mondta bele rezzenéstelen arccal a vásárhelyi adófizetők százmilliójából dübörgő önkormányzati propagandatelevízió kamerájába Márki-Zay Péter. A polgármester ezzel egyértelművé tette, egyáltalán nem tett le a brutális megszorítócsomagról, és azt mindenképpen keresztül akarja verni a „régi” testületen. A múlt kedden első nekifutásra nem sikerült, mert több távozó képviselője hirtelen „beteget jelentett”, a mostani kedd délutánjára viszont rendkívüli közgyűlést trombitált össze a városvezető, hogy újra megpróbálja megszavaztatni a drasztikus díjemeléseket.

Márki-Zay Péter előterjesztésére jelentős mértékű áremelésekre készül a hódmezővásárhelyi önkormányzat. Miután a választási költségvetés, kiköltekezés miatt lényegében kong az ürességtől a kassza, a parkolási díjakat 60 százalékkal emelik meg (250 forint helyett 400 forint lesz egyórányi parkolás), a parkolóbérletek 20 százalékkal drágulnak, a Nyugdíjas Lakóparkban 17,6, a Kovács-Küry Időskorúak Otthonában 18,7 százalékkal (havi szinten mintegy 30 ezer forinttal) tolják feljebb az ellátási díjtételeket. A szülők által fizetett menzadíjat is messze a 2023-as infláció feletti mértékben, újabb 27 százalékkal növelik meg. Kevesebb mint két esztendő alatt több mint 70 százalékkal robbanhatnak a helyi gyermekétkeztetési árak, s Márki-Zay hatéves polgármestersége alatt csaknem 56 százalékkal lőhet ki az idősotthon ellátási díja. Az elmúlt egy év inflációs környezetét messze meghaladó, kőkemény díjemelések nyilvánvalóan jelentős terheket rónak majd a vásárhelyi lakosokra. A polgármester szerint ugyanakkor ez nem sanyargatás. Persze, Lendvai Ildikó is megmondta anno, hogy nem lesz gázáremelés, ráadásul lassan ismételgette, hogy mindenki megértse.

Nos, a napnál is világosabb, hogy Márki-Zay megszorítócsomagja a leköszönő képviselők kezében van. Nekik kell megítélni, hogy ezek a jelentős díjnövelések hogyan érintik a vásárhelyi családokat, sanyargatást jelentenek-e vagy sem, s hogy adják-e ehhez a nevüket. Világos, hogy a városvezető velük akarja elvitetni a balhét, a nyakukba akarja varrni a nehéz döntéseket. Úgy is fogalmazhatunk, hogy még egyszer beléjük rúgna, még egyszer megalázná őket politikailag, miután lényegében sort cserélt a közgyűlésben, s a korábbi csapatának több mint felét menesztette. Más indok nem nagyon szólhat amellett, hogy ne az október elejével felálló új közgyűlés döntsön olyan fajsúlyos kérdésekben, melyek következményei már annak a testületnek a működése alatt fognak érvényesülni, s melyekért értelemszerűen annak a gárdának kellene vállalnia a felelősséget. Így lenne korrekt. Kék szalagos, ha úgy tetszik.

A jelenlegi MMM-es csapatból csak Márki-Zay, Gyöngyösi Ferenc és Berényi Károly marad októbertől, a következő öt évre. A „Kedves Vezető” elhasználta, majd levette a sakktábláról az alábbi bábukat:

• Lőkösné Nagy Sarolta,
• Fejes Péter,
• Gyutay Katalin,
• Mester János,
• Otlokán Mihály,
• Kis Andrea,
• Krupiczer Ferenc.

Ahhoz, hogy a polgármester még most, kedden átverje a súlyos sarcokat, hetük közül legalább ötnek a voksára szüksége lenne. Továbbra is az a kérdés, vajon adják-e a szavazatukat és a nevüket ahhoz, hogy 400 forint legyen egy óra parkolás Vásárhelyen, hogy naponta 1265 forintot gomboljon le a város az általános iskolások szüleitől menzai étkezésért, s 5700 forintra ugorjon fel a szépkorúak napi ellátási díja a Kovács-Küryben. Kérdés, vajon azt akarják-e, hogy a vásárhelyi történelemkönyvek úgy emlékezzenek majd meg róluk, mint akik durva díjemelésekkel tették nehezebbé az itt élők mindennapjait, lehetetlenítették el a vásárhelyi családok életét, majd angolosan távoztak a politika színpadáról, mondván: utánunk a vízözön. Kedden kiderül, maradt-e még bennük némi emberi tartás, vagy önként-dalolva szaladnak a politikai vágóhídra, s még meg is köszönik a lehetőséget…