Stenger Gizellára emlékeztek Makón

A száz éve született legendás pedagógus emléktábláját hétfőn délelőtt koszorúzták meg a Makói Návay Lajos Technikumban, a Makói Tehetségaranyak emlékezés-sorozat részeként.

Stenger Gizella iparos családban nőtt fel, 1947-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a szegedi egyetem bölcsészkarán, ahol magyar-történelem szakos hallgató lett.

Tanulmányai végeztével egy hódmezővásárhelyi általános iskolában kezdett el tanítani, majd 1951-től nyugdíjazásáig, 1984-ig a makói kereskedelmi gimnáziumban tanított.

Az ünnepségen Kincses Tímea, a Návayt fenntartó Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum főigazgatója mondott megemlékező beszédet.

„Ritka tanáregyéniség volt, az óráin önmagát adta, azonosult mondanivalójával. Szakmai tudása párosult a pedagóguspálya elhivatottságával, így lett társai és tanítványai példaképe” – emlékezett a főigazgató.

Stenger Gizella 2005-ben Makó Város Nevelésügyéért kitüntető címet vehetett át. 2009. augusztus 7-én hunyt el, emlékére 2010-ben létrehozták a Stenger Gizella Alapítványi díjat, mellyel nehéz sorsú, tehetséges diákokat támogatnak.

Emléktábláját 2014-ben avatták fel a technikum aulájában.

„Az ő ikonikus alakja, az a tanári egyéniség, az a hitvallás, amit ő képviselt, tanítványaiban tovább él és a mai kor oktatóira és diákjaira is hatással van. Igaz, hogy a gimnáziumban élte le pedagóguspályáját, de mégis az egész városnak adott olyan értékeket, amelyek örökre megmaradnak” – mondta el Kincses Tímea.

A Makói Tehetségaranyak emlékév során olyan makói születésű és kötődésű emberekről emlékeznek, akik Makóról indulva nagy karriert futottak be és az idén valamilyen évfordulójuk van.

„Fontos, hogy az elődeinkről megemlékezzünk. Az ő munkásságuk, életük példa lehet a mai emberek számára. Egy mezővárosból elindulva is be lehet futni nagy karriert, ha elég szorgalmunk van és kitartóak vagyunk. Ezek az emberek, akikről ha csak egy napig is megemlékezünk, megérdemlik, hogy beszéljünk róluk. Valaha itt éltek városunkban, meghatározó embereink voltak, tanítottak, neveltek, dolgoztak. Mindegyikük hozzájárul valahogy a makói társadalom javához. Addig nem hal meg senki, amíg van, aki rájuk emlékezzen, így tartjuk életben ezeket a híres makóiakat. Ezek a megemlékezések hátha erősítik a ma élők identitástudatát. Megláthatják, hogy milyen elődeink voltak és talán inspirálja őket arra, hogy hasonlóvá váljanak” – mondta el Szikszai Zsuzsanna, a makói József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatója az emlékév céljáról.