Rovarfogó növényekkel ismerkedhetnek meg a látogatók a szegedi füvészkertben

Vasárnap rendezik a rovarfogó növények napját a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, ahol az érdeklődőknek több ismert és néhány ritkább szárazföldi húsevő fajt és fajtát is bemutatnak – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A tematikus napon előadásokon mutatják be a rovarfogó növények különleges életét, a vendégek gyakorlati tanácsokat kaphatnak a húsevő növények otthoni tartásához és szaporításához, és az is kiderül, milyenek az egzotikus gyümölcstermő és dísznövények tartásának lehetőségei Magyarországon.

Az érdeklődők mikroszkópon keresztül figyelhetik meg a csapdák felépítését, a gyerekeket ügyességi játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal várják.

Az egyedi felépítésű növények a kertészek körében is népszerűek, a nemesítésnek köszönhetően számos szín- és formaváltozatuk létezik. Szobai tartásuk kis odafigyeléssel sikeresen megvalósítható.

Az, akik otthonukban szeretnének rovarfogó növényt nevelni, a helyszínen vásárolhatnak is ilyet.

A vállalkozó szelleműek akár be is rendezhetik saját, a növény számára optimális viszonyokat biztosító floráriumukat, üvegbe zárt minikertjüket, ehhez érdemes magukkal vinniük egy hét decisnél nagyobb befőttes üveget – emelték ki a szervezők.

A növények a Földön mindenhol élnek, még a legkedvezőtlenebb élőhelyeket is benépesítik rendkívüli alkalmazkodóképességüknek köszönhetően. Jó példái ennek a növényvilág ragadozói, a rovarfogó növények.

Tápanyagszegény élőhelyeket hódítottak meg, nitrogén- és foszforszükségletük egy részét különböző állatok: apró rovarok, kétéltűek, sőt akár rágcsálók fogságba ejtésével és megemésztésével fedezik.

Minden esetben a növények levele módosult csapdává, ám azok az egyes nemzetségek esetében más és más módon lépnek működésbe.

A trópusokon honos kancsókák (Nepenthes) például fákra kúszó, kancsó alakú csapdát fejlesztettek, és a kancsó belsejébe csalogatott rovart enzimeket tartalmazó folyadék emészti meg. A kürtvirágok (Sarracenia) veremcsapdái a talajszinten ülnek, tölcsérszerűen felnyúló, vadászkürt formájú leveleikkel ragadoznak.

A szó szoros értelmében ragadozó növények a hízókák (Pinguicula) és a harmatfüvek (Drosera), melyek a légypapírhoz hasonló rovarfogó technikát fejlesztettek ki. Leveleik felülete ragacsos váladékot és emésztőenzimeket termelő mirigyszőröket tartalmaz, melyek kíméletlenül foglyul ejtik a kisebb rovarokat.

Mozgásra képes csapdával rendelkezik a Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula). Levele nyugalmi állapotban olyan, mint egy nyitott könyv, mely azonban villámgyorsan összecsukódik és csapdába ejti a felületén sétáló rovart, ha ez egymás után több érzékelőszőrt is megérint.

A szegedi egyetemi füvészkert rovarfogó gyűjteményében a legismertebb húsevő növények – a kürtvirágok, a kancsókák, a Vénusz légycsapója, a rencék és a harmatfüvek – képviselői testközelből is megfigyelhetők.

Vasárnap a látogatóknak néhány igazi ritkaságot is bemutatnak: látható lesz az ausztrál kancsóka (Cephalotus follicularis), a kobraliliom (Darlingtonia californica) és a guyanai napkorsó (Heliamphora nutans) is.

Szeptember végéig még látogatható az arborétum csaknem húsz, Dél-Amerika trópusain honos pillangófajt bemutató lepkekertje.

Az idei utolsó szállítmány báb a napokban érkezett Costa Ricából Szegedre, így a következő hetekben több száz színpompás trópusi pillangóban gyönyörködhetnek a vendégek, ahogy még sétálhatnak az orchidea- és páfrányházban is.