quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 09. 12. csütörtök
  -  Mária
Térség

Hamvas rétihéják vonulnak a Körös-Maros Nemzeti Park tájai felett

2024. szeptember 05.

Augusztus második felében szép számban láttunk vonuló hamvas rétihéjákat a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. Bár a pusztákon kevés most a táplálék, mégis szívesen megállnak itt, akár több napra is.

A hamvas rétihéja elsősorban Eurázsia és Észak-Afrika egyes területein fészkel, de kis számban Magyarországon is jelen van költőfajként. Hazai költőállományát mintegy 60 párra becsülik. Egykoron a nyílt, mocsaras területek, nedves rétek fészkelő madara volt, ma ezek maradványain és az itt kialakult mezőgazdasági területeken találja meg életfeltételeit. A Körös-Maros Nemzeti Park részterületei közül csak a Dévaványai- Ecsegi pusztákon, valamint a Kis-Sárréten fészkel rendszeresen néhány pár, de alkalmilag költött Cserebökény térségében is. Az őszi és a tavaszi vonuláskor azonban nagyobb számban megfordulnak ezen a vidéken.

A Cserebökényi pusztákon augusztus 20. után jelentek meg az első vonuló példányok. Ekkor 6-8 hamvas rétihéja tartózkodott a területen, melyek fele öreg madár, másik fele tavalyi, illetve idei kelésű volt. Több napon át hasonló létszámot észleltünk, valószínűleg nem mindig ugyanazok az egyedek voltak, hanem újabbak is érkeztek. A pusztán most kevés a táplálékul szolgáló mezei pocok, ezért a hamvas rétihéják is hamar továbbálltak, a hónap végén már csak két példány tartózkodott itt.

A kardoskúti Fehér-tó térségében viszonylag korán, már augusztus 9-én észleltük az első, vonuló hamvas rétihéját. Azóta folyamatosan jelen vannak a területen. A legtöbb, egyszerre megfigyelt példány öt volt.

A Csanádi puszták térségében augusztus végén szép számban és rendszeresen lehetett látni hamvas rétihéjákat. Még most, szeptember elején is ez a leggyakrabban látható ragadozó madár errefelé. A Csanádi puszták mindhárom pusztafoltján (Kopáncsi-puszta, Királyhegyesi-puszta, Montág-puszta) 4-5 különböző korú és ivarú példányt figyelhetünk meg egyidőben. Kedvelt éjszakázóhelyük a Királyhegyesi-pusztán található Liliomos-mocsár.

A Kis-Sárréten augusztus végén és szeptember elején rendszeresen felbukkant egy-két vonuló hamvas rétihéja, de nagyobb csoportosulás nem volt. Itt költenek is hamvas rétihéják, a fészkelő párok száma az elmúlt tíz évben 1-6 között ingadozott. Idén 5 pár költött: három Vésztő közelében, mocsárréten, kettő pedig Geszt mellett, egy régi, kiszáradt tómederben. Mind az öt pár költése sikeres volt, összesen tíz fiókát neveltek fel.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon augusztus utolsó hetében viszonylag sűrűn láttunk hamvas rétihéjákat, az egyidőben megfigyelt példányok száma tíz alatt maradt. Szeptember elején már jóval ritkábban bukkantak fel. Ebben a térségben is költ a faj, idén azonban a táplálékhiány miatt a szokásosnál kevesebb, csupán két pár rakott fészket.

A Kígyósi-pusztán nem költenek ugyan hamvas rétihéják, de kis létszámú vonulóként ősszel és tavasszal is felbukkannak. Augusztus 20. óta minden nap megfigyelünk egy-két, magányosan vonuló példányt.

Forrás: kmnp.hu

Fotó: Tóth Imre