Cserjés Katalin és Perényi János kapja idén a Boldog Gizella-díjat

A díjátadó gála augusztus 19-én, hétfőn este 6 órától lesz a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.

Kószó Péter, a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerdán sajtótájékoztatón elmondta: a Boldog Gizella-díjat Szent István napja alkalmából minden évben olyan köztiszteletben álló személyek kaphatják meg, akik példamutató, polgári gondolkodásukkal, munkájukkal kimagasló érdemeket szereztek a városnak és a közösségtől megbecsülést érdemelnek.  Ez alapján esett a választás idén Cserjés Katalinra és Perényi Jánosra.

Cserjés Katalin a Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi karának Magyar Irodalmi tanszékének egyetemi docense. Nevéhez fűződik a Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely létrehozása, ahol a költő hagyatékát szinte teljes egészében feldolgozták és digitalizálták. Egyetemi oktatói karrierje során magyar-irodalom tanárok generációit készítette fel az iskolai munkára.

A másik díjazott Perényi János lótenyésztő, a Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöke. A helyiek számára ismert közösségépítő munkájáról, számos egyesületet alapított, vagy élesztett újjá. A nagyközönségnek leginkább filmes kaszkadőri munkáiról nevezetes. Szerepelt többek között az 1971-ben bemutatott nagysikerű Rózsa Sándor című sorozatban, amelyben a színészek lovas dublőrjeként dolgozott.

Markó Csaba, a kuratórium tagja ismertette: a kitüntetést augusztus 19-én adják át a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban, különleges gálaműsor keretében 18 órai kezdettel. Adorjáni Bálint színművész, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Muzsikás népzenei együttes, valamint Kacsó Hanga, a Fölszállott a páva című tehetségkutató győztese áll színpadra.

Bíró József

Életrajzok:

Dr. Cserjés Katalin

Cserjés Katalin 1954 júliusában született Budapesten.

Középiskolai tanulmányait a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban végezte, majd felsőfokú tanulmányait Szegeden folytatta az egyetemen, magyar-orosz szakon. Doktori disszertációt 1980-ban szerzett.

Az egyetem után a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban tanított: legszebb, legtermékenyebb évei közt tartja számon azt a nyolc esztendőt, amit ott töltött.

1987-től a Szegedi Egyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékének adjunktusa, Szajbély Mihály és Grezsa Ferenc tanszékvezető hívására. 2015 óta a Magyar Irodalmi Tanszék habilitált és kinevezett egyetemi docense. Magyartanárok generációit készítette fel az évek során szakmódszertan-órák keretében az iskolai munkára. Egyetemi oktatói tevékenysége során a 20-21. századi és kortárs magyar irodalom fejezeteit tanította, illetve az irodalom ezen korszakának több művészeti ággal, például a képzőművészettel és festészettel kapcsolatos kölcsönviszonyait.

2002-től a Hajnóczy Péter-prózaműhely, majd később Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely néven a költő hagyatékának csaknem teljes feldolgozását és digitalizálását szervezte meg tanítványaival, társaival, konferenciákat tartottak és ápolták a költő emlékét.

Cserjés Katalin mind a mai napig aktív, a város szellemi-kulturális életében meghatározó szerepet tölt be. Hosszú évekig a Grezsa Ferenc-középiskolai pályázat koordinátora és mentora, egyetemi kapcsolattartója volt. 2005 óta az Art.Pagony Művészettörténeti Önképzőkör vezetője. Másfél éve indította útjára Művész-bemutatók címmel a Németh László Városi Könyvtárban azokat a találkozásokat, ahol helyi művészemberekkel ismerkedhetnek meg a vásárhelyiek.  

Perényi János

Perényi János 1950. december 11-én született, családja anyai ágon tősgyökeres vásárhelyi, apai ágon pedig Mezőberényből származik. Olyan polgárosodott parasztcsaládba született, amely ezer szállal kötődik az állattartáshoz, a lovakhoz, fogatokhoz.

Az általános iskola felső tagozatát a sóshalmi iskolában, a középiskolát a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban fejezte be. Az orosházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban állattenyésztési és takarmányozási szakon végzett, később több szakirányú képesítést is szerzett. Mezőgazdasági nagyüzemekben állattenyésztési agronómusként, ménesvezetőként, lótenyésztési és juhtenyésztési ágazatvezetőként dolgozott.

Perényi János a versenylovaglást gyermekkorában kezdte, és katonaidejét is nyeregben töltötte, a Kiskunhalasi Határőr Dózsa Sportkör lovasaként. Így jutott el a filmek világába is, színészek lovasdublőrjeként. Szerepelt többek között a Rózsa Sándor, a Bűntetőexpedíció, az Árpád a cigány, a Csillagbörtön és a Musztánglegenda című filmekben.

Családi tradícióknak is adózva a rendszerváltás idején, 1991-ben kezdeményezte Hódmezővásárhelyen a nagymúltú Gazdasági Egyesület újjáalapítását, melynek jelenleg is ügyvezető elnöke. Az egyesületben képviselik a mezőgazdasági termelők, a helyi gazdálkodók érdekeit, miközben mezőgazdasági tematikájú rendezvényeket, kiállításokat, előadásokat szerveznek. 2002-ben nótakört alapítottak, amely a mai napig működik. 2008-ban létrehozták a Pásztorélet Kutatók Körét. Pásztoreszköz gyűjteményükkel országszerte, de külföldön is időszaki kiállításokon vesznek részt. 2006-ban egy régi hagyományt támasztottak fel és újra megrendezték a Gazdabálat, amely azóta is évről-évre nagy sikernek örvend.

Nagyszüleihez, szüleihez hasonlóan Perényi János is állattenyésztéssel foglalkozik, szürkemarhát, juhokat tenyészt és kiemelkedő szerep jut gazdálkodásában a lónak. Gazdaságában sárga színű kisbéri félvér és furioso north star fajtájú lovakat tenyészt. Több lovával Budapesten, a Honvéd-Huszár Díszegységben lovagolnak.
Perényi János 2011-ben Signum Urbis Honorantis elismerést kapott Hódmezővásárhely városától. Szülővárosával is szoros kapcsolatot ápol, 2016-ban Mezőberény díszpolgára lett.