Ezen a nyáron is a csongrád-csanádi gazdákat sújtotta legbrutálisabban az aszály!

A durva aszálykárok mintegy nyolcvan százalékában a kukorica- és napraforgókultúra érintett, de ezen túl a siló- és csemegekukorica esetében is komoly méretű károk tapasztalhatók. Mutatjuk, hogy lehet csatlakozni az agrárkár-enyhítési rendszerhez!

Augusztus elejére elérte a 75 ezer hektárt, és hetente további több tízezer hektárral gyarapszik az aszálykárra bejelentett területek nagysága – mutatják a kárenyhítési rendszerben összesített eddigi adatok az Agrárminisztérium szerint. A kárenyhítési alapot pénzügyileg feltöltötték, a termelők pedig 700 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást – közölte a Promenad24-gyel Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Kiemelte, míg a 29. héten csaknem 10 ezer, a 30. héten 18,6 ezer, addig a 31. héten már csaknem 29 ezer hektárral emelkedett az aszálykárra bejelentett területek nagysága, amely így augusztus elejére összességében elérte a 75 ezer hektárt. A 2022-es aszályos év ugyanezen időszakában már több mint 1 millió hektár aszálykárt regisztráltak az elektronikus bejelentő felületen, ugyanis két éve nemcsak a tavaszi, hanem a vegetációs időszak korábbi szakaszában már az őszi kultúrák is számottevő kárt szenvedtek el – tette hozzá.

Az idei aszálybejelentések fele eddig három vármegyére – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád – koncentrálódik, de jelentős kiterjedésű kárt jelentettek már Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyéből is. Az aszálykárok mintegy nyolcvan százalékában a kukorica és napraforgó kultúra érintett, de ezen túl a siló- és csemegekukorica esetében is komoly méretű károk tapasztalhatók.

Feldman Zsolt hozzátette, hogy az agrárkár-enyhítési rendszerhez való csatlakozás feltételei a korábbi évekhez képest nem változtak, és a rendszerben résztvevők számára fontos lépések (káresemény bejelentése, igazolása, hozamérték-csökkenés megállapítása, kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása) az eddig alkalmazottnak megfelelően történnek.

Az idei évtől uniós forrást is sikerült bevonni a rendszer működésébe, így a korábbi évekhez képest jelentősen nagyobb, 34,8 milliárd forint áll majd biztosan rendelkezésre a kifizetések 2025. márciusi időpontjában. Viszonyításképpen, a 2022. évi károk után a kárenyhítési alap 50,66 milliárd forintot fizetett ki a jogosult gazdálkodók számára, de ennek az összegnek eredetileg csak negyede állt rendelkezésre az alapban az előző évek káreseményeihez kapcsolódó kifizetések után, a különbözetet a kormány biztosította – hangsúlyozta az államtitkár.

Feldman Zsolt felidézte, hogy 2022-ben a kárenyhítési alap révén egy díjtámogatott biztosítással rendelkező, 100 százalékos kárt szenvedett kukoricatermelő akár hektáronként 250 ezer forint kárenyhítő juttatást is kapott, de a legalacsonyabb mértékű aszálykárt szenvedett, biztosítással is rendelkező gazdálkodó is hektáronként 60 ezer forint kifizetésre vált jogosulttá. A biztosítással nem rendelkező és az öngondoskodás lehetőségével nem élő termelők ugyanezen esetekben az uniós szabályok okán a fenti összegek hozzávetőleg felét kaphatták csak meg kárenyhítő juttatásként. Idén a rendelkezésre álló adatok alapján 11 352 mezőgazdasági termelő kötött aszályfedezettel bíró növénybiztosítást mintegy 713 634 hektár mezőgazdasági területre – derült ki.

Illusztráció: MTI/Czeglédi Zsolt