Egyiptom isteneivel randevúznak a makói régésztábor résztvevői
A makói könyvtár és múzeum egyik legrégebbi nyári foglalkozássorozata ez a történelmi tábor.
Az ókori Egyiptom és mitológiája került terítékre a makói múzeum idei régésztáborában. Csengeriné Szabó Éva régész, múzeumpedagógus arról számolt be: ennek a nyári foglalkozássorozatnak már nagy hagyománya van, a kezdetek óta napjainkig egy generációs nőtt fel rajtuk. Nagyon sok történelmi korszakot feldolgoztak már, most az ókorba kalauzolta a régész a gyerekeket. Csengeriné Szabó Éva hozzátette: a táborozók játszva tanulnak, hiszen piramist építenek, megismerik a mumifikálás folyamatát, de Ozirisz és Ízisz történetét is előadják.
Csengeriné Szabó Évától megtudtuk: Egyiptom világa nagyon sok felnőttet és gyereket érdekel, de sajnos nem mindenki tud eljutni ebbe a távoli országba. A régész kiemelte: ezért magát Egyiptomot hozta el a makói skanzenbe. Hatalmas karton háromszögekből állítanak össze egy piramist, melyet a gyerekek maguk festenek ki a régi temetkezési helyek mintájára. Még egy szarkofágot is készítettek, a belevaló mumifikált tetemmel együtt.
A régész megjegyezte: a táborozóknak szinte fel sem tűnik, hogy játszva tanulnak. A kis résztvevők között általános iskola alsó és felső tagozatosai is vannak. Az ókori Egyiptom az ötödik osztály történelem óráin kerül elő először, így a kisebbek iskolai szinten még nem tanultak róla. A táborban viszont – játékos és kézműves foglalkozások során – megismerik.
Az akkori világ legismertebb uralkodója Tutanhamon volt. A makói táborban külön kitértek a nagy fáraóra, illetve az uralkodása idejére. Emellett a gyerekek azt is feldolgozták, mikor, hogyan és ki bukkant elsőként a sírjára.
Csengeriné Szabó Éva elárulta: a napi tevékenységek közé beépítette az ókori Egyiptom földrajzát, természeti kincseit és az akkori mindennapokat is. Így például a gyerekek azt is megtudták, mit jelent akkoriban a Nílus az ott lakóknak, hogy lett a kietlen, sivatagos tájból termőterület.
