quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 07. 15. hétfő
  -  Henrik, Roland
Térség

A kígyógombákat vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai

2024. július 10.

A kizárólag korhadékbontónak vélt kígyógombákat (Mycena s. s.) vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, és megállapították, életmódjuk jóval változatosabb a korábban gondoltnál – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó intézmény a honlapján.

    A hét ország 28 kutatójából álló nemzetközi konzorcium a kalaposgombák közé tartozó – Magyarországon is előforduló – kígyógombák változatos életmódjának és az ezekhez való alkalmazkodás genetikai hátterét vizsgálta az 1000 Gomba Genom projekt keretében. A DOE Joint Genome Institute’s Community Science Program segítségével 24 új kígyógombafaj genomját határozták meg, majd hasonlították össze 34 egyéb, többségében korhadékbontó gomba genomjával.

    A korhadéklakó gombákkal kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az egyes elhalt növényi maradványok (szubsztrátok) lebontásához meghatározott enzimkészletet alkalmaznak, amelynek a kiterjedése vagy elveszése összefüggésbe hozható az életmóddal. A kutatók a gombák genetikai állományát összehasonlító elemzéssel arra keresték a választ, hogy hogyan változott a kígyógombák genomja az evolúció során, és hogy milyen módon tér el az egyes fajok növényi sejtfalbontó enzimkészlete a fajok szubsztrát-specificitása alapján.

    A tanulmány szerint a kígyógombák genomja rekordernek számít a gombák között mind a mérete, mind a kódolt gének száma alapján. A vizsgálatok feltárták, hogy e gombák életmódja – a korábbi nézetekkel ellentétben – rendkívül változatos, a különféle elhalt növényi anyagokkal való táplálkozáson felül egyes fajok képesek kooperatív vagy éppen parazita kapcsolatba lépni a növényekkel.

    A kígyógombák genomméretének növekedése minden géncsaládot érint és nem függ össze a vélt szubsztrát-specificitással. A vizsgálatok feltárták, hogy a kígyógombák genomméretének növekedéséhez több tényező is hozzájárult, mint például új géncsaládok születése, a már meglévő gének duplikációja vagy más gombákból származó gének horizontális transzfere, amik egy minden géncsaládra kiterjedő általános expanziót eredményeztek. A megnövekedett génkészlet gyors adaptációt tesz lehetővé a kígyógombák számára gyorsan változó vagy szélsőséges környezeti körülmények között is. A tanulmányban kitértek arra is hogy a sarkvidéki Mycena törzsek genomjai különösen nagyok, ahogy ez megfigyelhető a sarkvidéki növények esetében is.

    A most közölt publikáció eredményei arra világítanak rá, hogy a különböző életmódokhoz történő alkalmazkodás sokkal változatosabb és komplexebb folyamat a gombáknál, mint ahogyan azt korábban a kutatók gondolták.

    A Virágh Máté, Nagy László és a Gomba Genomika és Evolúció Kutatócsoport több tagja közreműködésével végzett kutatás eredményei nemrég jelentek meg a rangos Cell Genomics folyóiratban.