quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 07. 13. szombat
  -  Jenő
Makó

Állati szenzáció: védett ízeltlábúakban gyönyörködhetünk Makó környékén!

2024. június 30.

Keleti rablópillék, tőrös szöcskék és magyar tarszák is a kíváncsi kirándulók szeme elé kerülhetnek Makó térségében a nyáron. Mutatjuk, hol mire érdemes figyelni a környéken!

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Makói Tájegységében több helyszínen is találkozhatunk védett ízeltlábúakkal. Keleti rablópillék, tőrös szöcskék és magyar tarszák is szemünk elé kerülhetnek – tájékoztatta a Promenad24-et a nemzeti park.

Azt írták, nemzeti parkunk nagyon nagy területen kezel védett gyepi ökoszisztémákat, melyeknek az egyik legnagyobb értéke a hatalmas változatosság, nagyfokú biodiverzitás. Ha összehasonlítjuk ezeknek a – sajnos csak kis foltokban megmaradt – gyepes területeknek az ökoszisztémáját a környező szántóföldekével, akkor egyből szembetűnik, hogy itt sokkal több növény- és madárfaj fordul elő. Elsőre kevésbé szembetűnő, de nagy érték a gyepekhez kötődő, igen változatos rovarvilág is.

A Makói Tájegység védett területein amellett, hogy sok rovarfajjal találkozhatunk, köztük védett és fokozottan védett fajok is előfordulnak. Ilyen például a Csanádi pusztákon több helyről is ismert tőrös szöcske, amely zárt sziki, illetve más száraz gyepek, legelők lakója. Védettségét is az indokolja, hogy ezen élőhelyek igen nagymértékű fogyatkozásban vannak, és emiatt a faj is nehezen találja meg életfeltételeit. A tőrös szöcske egy röpképtelen és kifejezetten hőigényes szöcskefaj, ezért leginkább a nap legmelegebb óráiban találkozhatunk vele. Idén a május végén, június elején beköszöntő nagy meleg kedvezett a faj megfigyeléséhez. A hangja alapján a legkönnyebb beazonosítani, mert kifejezetten erős, hangos, gyors ciripelése van, amit gyakran hosszan, akár percekig is képes folyamatosan kitartani. Ciripelése akár 50 méterről is könnyedén hallható. Ha meghallottuk, akkor a magasabb gyepszintekben, kórók felső részén érdemes keresni, mert ott szeret tartózkodni. Viszonylag termetes, 2-3 cm hosszú, vaskos testű szöcske. Alapvetően zöldes árnyalatú a színe, és sötét foltokkal tarkított. Jellegzetessége, amiről könnyen felismerhető, hogy a torpajzs alsó szegélyén egy vékony fehér csík fut. Ha ilyen megjelenésű szöcskét látunk a gyepeken, akkor tudnunk kell, hogy ez egy ritka és védett faj.

A másik, már sokkal látványosabb megjelenésű, ritka ízeltlábú a keleti rablópille, melynek kifejlett egyedeit általában június közepén láthatjuk. Idén azonban jóval hamarabb, már május legvégén találkozhattunk keleti rablópillékkel a Királyhegyesi- és a Montág-pusztán. Ez a faj is alapvetően a nap legmelegebb óráiban a legaktívabb. Megfigyelni azonban nehéz, mert nagyon gyors röptű rovar, az ember közeledtére cikázva, hirtelen tovaszáll. A hajnali vagy az esti órákban, amikor alacsonyabb a hőmérséklet, akkor inaktívabb, ezért könnyebb közelről is megcsodálni, ahogyan a növényzeten pihen. Az itteni rovarvilághoz képest igen látványos megjelenésű, élénk citromsárga, fekete foltos állatról van szó. Ez a feltűnő színezet valószínűleg a madarak elleni védekezést szolgálja, ugyanis így darázsnak vagy méhnek nézhetik a rovarevő madarak. Ő maga is ragadozó életmódot folytat, ezért is képes nagyon gyors, cikázó repülésre, hiszen a levegőben kapja el a kisebb repülő rovarokból álló zsákmányát. Keleti rablópillékkel a Körös-Maros Nemzeti Park más részterületein is találkozhatunk. Tavaly például Kétegyházán és az újkígyósi határrészben összesen három példányt láttak a szakemberek. Idén júniusban a szabadkígyósi határrészben előbb kettő, majd tíz példányt is megfigyeltek, ami már igen komoly mennyiségnek számít.

A Maros-ártéren szintén találkozhatunk védett rovarokkal. Az egyik legnagyobb természetvédelmi érték az itt előforduló, fokozottan védett magyar tarsza, mely a Kárpát-medence bennszülött, endemikus faja, tehát a világon egyedül itt fordul elő. Örvendetes módon egy stabil állománya él a régi bökényi temető területén, s az árvízvédelmi töltés egy szakaszán is előfordul. Alapvetően zöld színű, röpképtelen, lassú mozgású szöcskefaj. Nászidőszaka május végén, június elején van, tehát a hímek ekkor hallatják jellegzetes hangjukat, melyet csökevényes szárnyvégeik segítségével képeznek. A korábban említett rovarokkal ellentétben ez a faj alapvetően a kései órákban aktív. Naplemente tájékától a teljes sötétedés beálltáig hallhatjuk jellegzetes hangját, melynek alapján könnyen megtalálhatjuk és egy zseblámpa segítségével jól meg is figyelhetjük. A nőstény példányok jellegzetessége az ívesen felfelé hajló, finoman fogazott, 15 milliméter hosszúságú tojócső – összegzett a nemzeti park.

Fotó: Kmnp.hu/Koszta Mihály Krisztián