quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 07. 13. szombat
  -  Jenő
Térség

Csaknem hétszáz sztyeppi sirály gyűlt össze a kardoskúti Fehér-tónál

2024. június 27.

Június derekán már 680 sztyeppi sirály éjszakázott a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon. Nappal a környező gyepeken táplálkoznak, egereket, pockokat, rovarokat fogdosnak.

A sztyeppi sirályt, a sárgalábú sirályt és az ezüstsirályt korábban egy fajként kezelték, csak az 1990-es években választották külön a három fajt. Éppen ezért külön-külön nehéz a történetükre visszatekinteni. Míg a sztyeppi sirályok elsősorban Európa és Ázsia belső területein fordulnak elő, addig a sárgalábú és az ezüstsirályok inkább a tengerparti részeken költenek – természetesen ebben lehet némi átfedés. A Magyarországon átvonuló sztyeppi sirályok az Adriai-tenger partján töltik a telet.

Érdekesség, hogy a faj korábban Kelet-Kazahsztántól egészen a Földközi-tenger keleti partvidékéig, illetve a Fekete-tengerig költött, az elmúlt 15-20 év során azonban erőteljesen nyugati irányba terjeszkedik. Magyarországon 1997-ben jelent meg költőfajként. Az első években csak néhány pár fészkelt itt, de 2018-ban már 100-160 pár költött, legtöbbjük a Kiskunságban és a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Elsősorban azonban továbbra is mint vonuló és kóborló faj van jelen hazánkban.

A nyár eleji gyülekezéskor csak azok a sztyeppi sirályok jönnek össze a vizes élőhelyeken, amelyeknek valamilyen okból nem sikerült a költésük, illetve amelyek még nem ivarérettek (négyéves korukban válnak ivaréretté). Az egyik ilyen gyülekezési helyszín a kardoskúti Fehér-tó, melyben a tavaszi kiszáradás után, május végén ismét lett vízborítás. Ahogy nőtt a vízszint, úgy nőtt itt a sztyeppi sirályok száma is. Május végén még csak néhány tucatnyi példány jelent meg, június 20-án, a kora reggeli kihúzáskor azonban már 680 példányt számoltunk a tavon.

A sztyeppi sirályok a nappalokat a környező gyepeken töltik, ahol elsősorban rágcsálókat, rovarokat esznek. Kaszáláskor, aratáskor a munkagépeket követve a kifordított pajorokat, egereket, pockokat kapkodják. A többi sirályfajhoz hasonlóan a sztyeppi sirályok is egyre gyakrabban keresik fel a szeméttelepeket, ahol rágcsálókat, rovarokat esznek. A déli órákban aztán újra bemennek a vízre, ahol isznak, fürdenek, pihennek. A sztyeppi sirályok népes csapatában néhány sárgalábú és heringsirály is előfordul.

A legtöbb sztyeppi sirály az őszi vonuláskor figyelhető meg a kardoskúti Fehér-tó térségében. Számuk ebben az időszakban szinte minden évben ezer fölé emelkedik.

Fotó: Vasas András

Forrás: kmnp.hu