quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 07. 15. hétfő
  -  Henrik, Roland
Térség

Rekordszámú szalakótaköltés a Dél-Alföldön

2024. június 25.

AZ MME Csongrád Megyei Helyi Csoportjának önkéntesei a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársaival közösen június első felében több mint 300, szalakóták számára kihelyezett mesterséges odút ellenőriztek. Idén rekordszámú foglalás mellett feltűnő az 5 tojásos fészekaljak nagyon magas száma. A szakemberek egyre növekvő számban találnak természetes odúban költőszalakótapárokat, amely a fenntartható fajmegőrzés biztató jele.

A szalakóta (Coracias garrulus) Jellemzően erdőssztyeppeken, fás legelőkön, fehérnyár-csoportokkal tarkított homok pusztákon, illetve üde réteken találta meg élőhelyét, de ezek hiányában mozaikos, gyepekkel, fasorokkal és extenzív szántókkal tarkított élőhelyeken is költ, Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

Hosszú távú vonuló, hazánkba április végén – május elején érkezik vissza, július végéig költ. Nagyon korán, szeptember elején hagyja el a Kárpát-medencét. Néhány hetes Száhel-övezeti pihenő után átrepülve az egyenlítői esőerdő-övezeten keresztül Botswanában, illetve Namíbiában található telelőterületét december elején éri el.

Az 1970-es évektől a faj folyamatos visszahúzódása felgyorsult, az 1980-as évekre eltűnt a Dunántúl teljes területéről, mint költő madárfaj.  Bővebben

A szalakóta gyakorlati védelme az 1980-as években kezdődött Csongrád megyében, ahol az MME önkéntesei Dr. Molnár Gyula vezetésével elkezdték a megfelelő költőhelyekre kihelyezni a D-típusú odúkat.

A gyakorlati természetvédelmi munkának az lett az eredménye, hogy az 1980-as évek közepén becsült 300-600 páros állományból jelenleg 2500 párnál is több költ hazánkban, a Dunántúlra sikeresen visszatelepült és több mint 100 párral egy stabil populáció jött létre ott is.

Az MME Csongrád megyei csoport önkéntesei minden évben megszervezik az immár hagyományosnak nevezhető „Szalakóta Hétvége”, amely egy olyan hétvégét jelent, ahol a terepi szakemberek csoportokba rendeződve ellenőrzik az összes kihelyezett szalakótaodút, öreg madarakat fognak be és gyűrűznek.

Idén a szalakóták kifejezett korán értek vissza telelőterületekről és a foglalások is nagyon korán kezdődtek meg.  Az MME önkéntesei és a Kiskunsági Nemzeti Park kollégái 308 odút ellenőriztek, ebből 199 pár fészkelő szalakótát találtak, amely magas, 67 %-os foglalási arányt jelent. Nagyon fontos tapasztalat, hogy túlnyomó többségben voltak az 5 tojásos fészekaljak, amely kiemelkedő táplálék kínálatot jelent és magasabb költési sikert is.

64 öreg madár befogása és színes jelölőgyűrűkkel való jelölése történt meg, ebből 13 olyan madár került kézre, amely már korábban meg lett gyűrűzve.

Az odúellenőrzés mellett folyamatosan ment a természetes odúkban költő állomány felmérése is, amely fokozatosan növekszik. Ez nagyon biztató tendencia, hiszen az emberi beavatkozástól független állomány kulcsfontosságú a faj fennmaradása szempontjából.

Az MME önkéntesei a hónap második felében és július elején fogják kezdeni a szalakóta fiókák gyűrűzését, amely remélhetőleg szintén kiemelkedő lesz.

Forrás: MME

Szöveg: Kiss Orsolya & Tokody Béla

Fotók: Jó Enikő, Bálint Gábor, Kelemen András, Tokody Béla