fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 19. szerda
  -  Gyárfás
0-24

Készül a NATO Oroszország ellen, az egyik célállomás Magyarország

2024. június 05.

A NATO több szárazföldi folyosót alakít ki, hogy az amerikai csapatokat és páncélosokat gyorsan a frontvonalhoz vezényelhessék egy Oroszországgal vívott nagy európai szárazföldi háború esetén – írja a The Telegraph NATO-forrásokra hivatkozva.

A NATO több szárazföldi folyosót alakít ki, hogy egy Oroszország elleni háború esetén az amerikai csapatokat a lehető leghamarabb és legbiztonságosabb útvonalakon a frontvonalra vezényelhessék. A tengeren túli csapatok öt európai állam kikötőjének valamelyikében szállnának partra, jelenlegi tervek szerint elsődlegesen Hollandiában, azonban lehetőség Olaszország, Görögország, Törökország, illetve Norvégia is. Alexander Sollfrank altábornagy, a NATO JSEC logisztikai parancsnokságának vezetője szerint a hatalmas logisztikai bázisok ideje lejárt, a logisztikai útvonalak kulcsfontosságú prioritássá váltak. A katonai vezető emellett a védelmi szövetség keleti szárnyának légvédelmi hiányára is felhívta a figyelmet – olvasható az Index cikkében.

A cikk szerint a NATO több szárazföldi folyosót alakít ki, hogy az amerikai csapatokat és páncélosokat gyorsan a frontvonalhoz vezényelhessék egy Oroszországgal vívott nagy európai szárazföldi háború esetén – írja a The Telegraph NATO-forrásokra hivatkozva. Az amerikai katonák öt kikötő valamelyikében szállnának partra, és előre megtervezett logisztikai útvonalak mentén irányítanák őket, hogy szembeszálljanak egy esetleges moszkvai támadással.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének legfelsőbb tisztviselői korábban arra figyelmeztettek, hogy a nyugati kormányoknak fel kell készülniük egy Oroszországgal való konfliktusra a következő két évtizedben.

A logisztikai útvonalak kulcsfontosságú prioritássá váltak azóta, hogy a védelmi szövetség vezetői tavaly a litvániai Vilniusban tartott csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy 300 000 katonát tartanak készenlétben a szövetség védelmére. A jelenlegi tervek szerint az amerikai csapatok holland kikötőkben, Rotterdamban szállnának partra, majd vonatokkal szállítanák őket Németországon keresztül Lengyelországba. A háttérben azonban már folynak az egyeztetések az útvonalak más kikötőkre való kiterjesztéséről is, hogy a szárazföldi kommunikációs vonalat ne szakíthassák el az orosz erők.

Magyarország lenne az amerikai csapatok egyik célállomása

Az elmúlt öt évben a NATO Mögöttes Támogató és Felkészítő Parancsnoksága (Joint Support and Enabling Command – JSEC) vizsgálatokat végzett, hogy felfedezze azokat a különböző útvonalakat, amelyeken keresztül csapatokat lehetne szállítani egy orosz invázió ellen. Az észak-európai kikötőket, például Hollandiát, Németországot és a balti államokat különösen érzékenynek tartják az orosz rakétatámadásokra. Alexander Sollfrank altábornagy, a NATO JSEC logisztikai parancsnokságának vezetője elmondta, hogy „Ukrajna nagyon szenved a logisztikai rendszereik elleni, Oroszország által indított nagy hatótávolságú rakétatámadásoktól”.

Ha a Hollandiából érkező NATO-erőket orosz bombázás éri, vagy az észak-európai kikötők megsemmisülnek, a szövetség

  • az olaszországi kikötőkre, ahonnan az amerikai csapatokat szárazföldi úton Szlovénián és Horvátországon keresztül Magyarországra szállítanák, amelynek közös határa van Ukrajnával;
  • valamint a görögországi és törökországi kikötőkre összpontosít, ahonnan Bulgárián és Románián keresztül szállítanának csapatokat a szövetség keleti szárnyának elérése érdekében;
  • emellett tervek készülnek a csapatok balkáni kikötőkön, valamint Norvégián, Svédországon és Finnországon keresztül történő szállítására is.

Erről a The Telegraph egy térképet is posztolt, amely alább megtekinthető:

Ezeken a folyosókon a nemzeti hadseregeket nem korlátozzák majd a helyi előírások, és a szállítmányokat is a szokásos korlátozások nélkül juttathatják célba. Korábban a francia kormány arra panaszkodott, hogy harckocsijai a bürokratikus folyamatok miatt a határokon rekedtek, miközben Romániában próbálták bevetni őket egy új rendszer részeként, amely az orosz támadás elleni védekezést szolgálja.

Lejárt a nagy bázisok ideje, légvédelmi hiány jelentkezik a keleti szárnyon

Alexander Sollfrank, a JSEC parancsnoka úgy fogalmazott, hogy „az ukrajnai orosz háborút figyelve és értékelve megállapítottuk, hogy Oroszország Ukrajna logisztikai bázisait támadta”. „Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy egyértelmű, hogy a hatalmas logisztikai bázisok – ahogyan azokat Afganisztánból és Irakból ismerjük – többé nem lehetségesek, mert egy konfliktushelyzetben nagyon korán megtámadják és megsemmisítik őket” – tette hozzá.

„Ami a légvédelmet illeti. Az mindig szűkös. Nem tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy elegendő légvédelemmel rendelkezzünk. Ez egy jó példa arra, amikor egy katonai elv érvényesül: »ha mindenhol erős akarsz lenni, akkor sehol sem vagy erős«” – tette hozzá a parancsnok.

A NATO parancsnoka figyelmeztetett, hogy a védelmi szövetség csak öt százalékkal rendelkezik a keleti szárnyának fedezéséhez szükséges légvédelemből, a katonai vezető aggodalmát fejezte ki a kulcsfontosságú logisztikai csomópontok védelmére szolgáló felszíni-levegő képességek miatt.