fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 14. péntek
  -  Vazul
Térség

Orbán Viktor Geszten: magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj (VIDEÓ)

2024. június 04.

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából avatták fel a geszti kastélyt Sulyok Tamás köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Lázár János építési és közlekedési miniszter, kormánybiztos, illetve Szalay-Bobrovniczy Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében. A kormányfő ünnepi beszédében kijelentette: a magyarság programja a nemzeti összekapcsolódás programja, hiszen a közös jövőt akarni kell és tervezni, álmodni kell egy nagy nemzet dicső, közös jövőjéről. Aki azt ajánlja, merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el a magyarság ellen – tette egyértelművé. Arról is beszélt, június 9-én egységesen mondhat nemet a háborúra a nemzet.

Az ünnepség 11 órakor kezdődött. Az eseményen elsőként Kovács József, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte a résztvevőket, aki úgy fogalmazott: szimbolikus jelentősége van annak, hogy a Nemzeti Összetartozás Napján avatják fel a Tiszák felújított geszti kastélyát. Tisza Kálmán és Tisza István miniszterelnökök történelmi, politikai szerepét méltatta.

Orbán Viktor miniszterelnök arról szólt, bátran mondhatjuk, a Tisza család felújított kastélya mellett a Nemzeti Összetartozás Napján, egy újabb háború fenyegető árnyékában: ma Geszten összesűrűsödik a történelem. Ez a nemzet száz éve egy pusztító háborúban elvesztette országa kétharmadát, népének harmada idegen határok mögé került, de mégsem a beletörődést és az elmúlást választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést, s ma is nagy dolgokra képes. A magyar nemzet a Tisza családdal szembeni tartozását rójuk le azzal, hogy méltóképpen gondolkodunk otthonunkról, emlékhelyükről – szögezte le.

A Magyar Királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a Tisza családtól, Tisza Kálmán és Tisza István miniszterelnökségétől – hangoztatta. Tisza István halála egy korszak fájdalmas végét is jelentette. A magyar nemzet elleni gyilkosság kísérlet napjának nevezte június 4-ét. Emlékeztetett, Tisza István halálával ugyanis megszakadt a Magyar Királyság 900 éves története, szörnyű, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba. Magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj – mondta, hozzátéve: a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta, a nagyhatalmak megásták sírtunkat, el akartak temetni bennünket, de nem tudták, hogy mi magok vagyunk – emelte ki. Rámutatott, a haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették. Hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről száz évvel később is nehéz eldönteni, hogy rossz szándékuk vagy alkalmatlanságuk miatt voltak nagyobb csapás az országra nézve – jelentette ki Orbán Viktor.

104 éve az országvesztést egy háború hozta a nyakunkba, melyet Tisza István akkori miniszterelnök minden porcikájával ellenzett, de az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon belőle. Egy olyan birodalomhoz voltunk hozzáláncolva, mely a háború és béke kérdését megtartotta magának. Bécsben és Budapesten is tele volt a padlás háborús uszítókkal, hamis messiásokkal – húzta alá. Mikor nem volt más választás, Tisza megtett mindent, ha lett volna elég erőnk, megmaradt volna a béke, a korona, kevesebbet szenvedett volna a nemzet – fűzte hozzá.

Orbán szerint Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg. Két évtized múlva még hatalmasabb világégés következett, újabb dúlás a Kárpát-medencében. Új országok születtek, még nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint az egykori monarchiában. A Kárpát-medence előbb német, majd szovjet befolyási, majd megszállási övezet lesz, s Közép-Európa a mai Európai Unióban sem tudja megfelelően hallatni a hangját. Van azonban reménysugár: a birodalmi ármánykodások ellenére a Kárpát-medence népei szabadok és szuverének akarnak lenni! 110 éve a Kárpát-medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért, éltették a háborút. Ma az itteni népek világosan értésére adják a nyugatiaknak: nem akarnak háborút, nem akarnak újra feláldozható gyalogok, vazallusok lenni a nagyhatalmi sakktáblán se Brüsszel, se Washington, de Soros György kedvéért. A Kárpát-medence legnépesebb nemzeteként mi, magyarok mondjuk ki ezt a leghangosabban, ez a felelősségünk – mutatott rá.

Úgy folytatta, a közép-európai népek ma nem a magyarok ellen, hanem a magyarokkal küzdenek a szuverenitásukért. A Kárpát-medencei népeknek meg kell látniuk egymásban a sorstársat, mert a közös történelem mellett a hasonló világnézet is összeköt bennünket a miniszterelnök szerint. Mi vagyunk azok, akiknek szorgalmazni kell az együttműködést, a szolidaritást, és örülni kell a szomszédok sikereinek is – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán kiemelte, a nemzeti összetartozás nemcsak tény, hanem program is. Összekapcsolódás is kell, ami cél, a kormány programja a nemzeti összekapcsolódás programja, hiszen a közös jövőt akarni kell és tervezni, álmodni kell egy nagy nemzet dicső, közös jövőjéről. Aki azt ajánlja, merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el a magyarság ellen – fogalmazott a kormányfő.

Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti, mint 110 éve, egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni, itt vannak a háborús uszítók, hamis messiások és idegen ügynökök, akik azt hirdetik, a fegyverek bevetése elkerülhetetlen. De ez nem igaz, a háború mindig emberi döntések kérdése, és a fegyverek árnyékában csak halál nő. Ma nem lehet más a célunk, mint ami Tisza Istvánnak: megakadályozni Magyarország részvételét egy újabb háborúban – szögezte le. Mint mondta, ma jobbak az esélyeink, mert szuverének vagyunk, nemzeti és összeurópai választásokon mi választunk vezetőket magunknak. Június 9-én tisztán, demokratikus körülmények között mondhat nemet a háborúra az egész nemzet, az egész magyarság.

Hozzátette: a mai nemzeti kormány és a mögötte álló erő nem tataroz, hanem restaurál, vagyis helyreállít. Újraépítenek, újra felépítenek. Helyre akarják tolni a kizökkent időt, befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást. Aláhúzta: úgy állunk bosszút a kommunizmuson, hogy átlépünk rajta. Összekötjük a német és a szovjet megszállás előtti Magyarországot a mai Magyarországgal. Ez a rendszerváltás eredeti és legmélyebb értelme a kormányfő szerint. 

Beszédét azzal zárta, a mai emlékezés fontos és beszédes állomása ennek a küldetésnek, ugyanis aki belép a helyszínre, az pontosan érti, mi a mi nemzedékünk jelmondata, amely szerint minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük.

Nemzeti emlékhely lesz a Tisza-kastély

Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján lezárul a Békés vármegyei Geszt és térsége nyolcéves fejlesztési programja. Az egykor két miniszterelnöknek is otthont adó településen új általános iskola, óvoda és tornaterem épült, megújult a templom, de sor került bel- és külterületi utak felújítására, valamint a Tisza család otthonaként szolgáló épületegyüttes kulturális és turisztikai célú rekonstrukciójára. Az elmúlt 8 esztendőben több mint 20 milliárd forint összegben hajtott végre fejlesztéseket a kormány Geszten és térségében, ami a település turisztikai vonzerejének növelésén keresztül segíti a munkahelyteremtést és a helyi vállalkozások megerősödését – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium.

Mint emlékeztettek, a térség turisztikai vonzerejének növelését segíti a Tisza család otthonának felújítása. Az egykor két miniszterelnöknek és családjaiknak otthont adó épületegyüttes felújításáról 2016-ban a Miniszterelnökség javaslatára döntött a kormány. A kabinet 2017-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nyilvánította a projektet, amelynek koordinálására 2019-ben külön kormánybiztost is kinevezett Lázár János személyben.

Az összesen mintegy 13,5 milliárd forint értékű beruházás célja az épületegyüttes eredeti állapotnak megfelelő helyreállítása volt, ami műszaki és esztétikai felújítást, illetve tartalmi, szolgáltatási megújulást egyaránt megkívánt. Az épületekhez kapcsolódóan 20 hektár területen került sor parkfelújításra, amely a jövőben számos szabadidős és szabadtéri programhoz biztosít lehetőséget. A Tisza család és a korabeli Magyarország történetét négy jellemző témakör – a politika, az egyház, a család és a kultúra – mentén szervezett, összesen 25 helyszínt magába foglaló, 1000 négyzetméter területű állandó kiállítás mutatja be. A tárlaton a magyar kiállítóterekben eddig még be nem mutatott kordokumentumok és műtárgyak láthatóak.

A munkálatok keretében sor került szálláshely fejlesztésre: Arany János Vendégház néven 28 szobát, illetve 50 fő befogadására képes étkezőt alakítottak ki a hazai és nemzetközi vendégek számára. A beruházás mindezeken kívül magában foglalta az Arany János emlékház, illetve a településen kívül található Tisza-kripta rekonstrukcióját, valamint a hozzátartozó út felújítását is. Az Országgyűlés a 2017. évben arról döntött, hogy a Tisza család otthonául szolgáló épületegyüttest a felújítást követően a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, hogy az egyház az ingatlanban oktatási, illetve továbbképzési központot működtessen, valamint örökségvédelmi és turisztikai tevékenységet lásson el.

A geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadására június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján kerül sor, Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet, a felújított épület június 5-től mindenki számára látogatható.