fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 14. péntek
  -  Vazul
Térség

A kardoskúti Fehér-tó medrében már növekednek a sótűrő növények

2024. június 03.

A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén két szikes tómederben élnek a szélsőséges viszonyokhoz alkalmazkodott szárazság- és sótűrő növények. Az egyik a kardoskúti Fehér-tó, a másik pedig az Orosháza határában található Kis-Sóstó

A magyar sóballa és a hegyes bajuszpázsit egy növénytársulást alkot, melyeknek állományai között védett sziki ballagófű is növekszik ezeken az élőhelyeken. Az említett medrek sekélyek és időszakos vízborításúak, az érkező csapadék függvényében a nyári időszakra általában kiszáradnak.

Mindhárom növény megjelenése az aljzaton a vízterek kiszáradásához köthető. Az idei évben kevés téli és tavaszi csapadék hullott a kardoskúti területekre, csupán májusban érkeztek jelentősebb esők. Így a Fehér-tó már április végére, a Kis-Sóstó déli medre pedig május közepére kiszáradt, és már el is kezdtek növekedni bennük a jellegzetes növények.

A kiszáradó medrek aljzata ilyenkor vakító fehérre változik, a talajban lévő ásványi sók átmenetileg a felszínre kerülnek, ott kiválnak, majd később ismét a talajba oldódnak. Ebben az időszakban az itt élő különleges növényzet gyorsan növekszik bennük. A növények a szárazság ellen pozsgás leveleikkel védekeznek, melyekkel képesek a vizet tárolni és a párolgást csökkenteni. A magas sótartalomhoz pedig kiválóan alkalmazkodtak, a magyar sóballa például egy bizonyos sókoncentráció alatt nem is tud kicsírázni és fejlődni.

Fotó: Palcsek István Szilárd