fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 05. 29. szerda
  -  Magdolna
0-24

Szijjártó: a júniusi választás döntő fontosságú az Európai Unió jövőbeli iránya szempontjából

2024. május 03.

 A június 9-ei választás döntő fontosságú lehet az Európai Unió jövőbeli iránya szempontjából, a magyar kormány ellenzi a föderalista elképzeléseket, és úgy látja, hogy ehelyett a közösségnek erős és szuverén tagországokon kell alapulnia – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a svájci Sankt Gallenben.

    A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a város egyetemén rendezett szimpóziumon felidézte, hogy Magyarország negyven éven keresztül megszállás alatt állt, és amikor végre sikerült megszabadulni a kommunistáktól, akkor rögtön megkezdték a csatlakozást – vagyis szavai szerint az újracsatlakozást – Európához, amelyre szuverén, keresztény örökségükre büszke államok békés, virágzó közösségeként tekintettek.

Ezzel szemben húsz évvel később háború dúl a kontinensen, a közvetlen szomszédságban, amelynek következményeivel hazánk közvetlenül és súlyosan szembesül, például az országba érkezett több mint egymillió menekült formájában – mondta.

Rámutatott, hogy az EU-n belül Magyarország kisebbségi álláspontot képvisel ebben a kérdésben azzal, hogy a mielőbbi ukrajnai fegyverszünet és béketárgyalások pártján van.

Közölte, hogy a magyar álláspont szerint nincs megoldás a harctéren, ott csak halál és pusztítás van, és jól láthatóan egyik fél sem tud felülkerekedni, ezért egyértelmű, hogy a konfliktus kizárólag tárgyalással érhet véget, csak az a kérdés, hogy ez mikor kezdődhet meg, márpedig minél előbb, annál jobb.

Szijjártó Péter az Európa stratégiai jövőjével foglalkozó panelbeszélgetésen ezután rávilágított ennek kapcsán arra a különleges szempontra is, hogy a harcokban sok magyar is odaveszett a kárpátaljai közösség tagjai közül. „És nem akarjuk, hogy több magyar haljon meg ebben a háborúban, nem akarjuk, hogy több ember haljon meg ebben a háborúban” – fogalmazott.

 Hangsúlyozta, hogy Magyarország már kezdettől fogva határozottan elítéli a háborút, és noha többször minősítették már „Putyin kémjének, a Kreml propagandistájának”, erről ő maga is beszélt Moszkvában ezer ember előtt, amihez nem sok más európai politikusnak volt meg a bátorsága.

 „Rendben van, hogy elmondják ezt Brüsszelben, Washingtonban és Berlinben, azonban ehhez nem kell nagy bátorság” – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy bár a kormány az ország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrajnai válságra tekintettel, az elsődleges felelősség a magyar emberek megóvása ettől a háborútól, amely nem Magyarország háborúja.

 Kifejtette, hogy az Európai Unióban egy másik, hosszabb távú vita is zajlik a közösség jövőjével kapcsolatban, hogy a jelenleginél föderalistább konstrukcióra van-e szükség, vagy szuverén tagállamok integrációjára, márpedig Magyarország úgy látja, hogy az erős EU-nak erős tagállamokon kell alapulnia.

Ebből a szempontból, azaz a jövőbeli irány meghatározását illetően pedig a júniusi európai parlamenti választás döntő fontosságú lehet – figyelmeztetett.

 A miniszter végül arról számolt be, hogy Magyarország hamarosan átveszi az EU soros elnökségét, ezen félév alatt pedig az egyik legfőbb prioritás a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz.

A térségbeli államok csatlakozását kölcsönös érdeknek nevezte, egyrészt mivel a számukra ez a legjobb módja a béke és a fejlődés biztosításának, másrészt mert az EU jelenleg rossz formában van, s a helyzet további romlásának megelőzéséhez új energiára, friss lendületre lenne szükség, amit a Nyugat-Balkán adhatna meg.

Emlékeztetett, hogy a régiós tagjelöltek átlagos várakozási ideje most 14 év és 11 hónap, és leszögezte, hogyha a blokk így folytatja, akkor teljesen alá fogja ásni a bővítéspolitikája hitelességét.

Arra is kitért, hogy minden vita ellenére világos, hogy az Európai Unió erősebb lett a 2004-es bővítéssel, és hasonlóképp történne a nyugat-balkáni országok felvételével is.

Ezzel – mint rámutatott – ráadásul elejét lehetne venni a külső hatalmak befolyásszerzési kísérleteinek, amire sokan panaszkodnak Brüsszelben.