fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 05. 26. vasárnap
  -  Evelin, Fülöp
0-24

Steiner Attila: az ország energiaszuverenitásának növelésén dolgozik a kormány

2024. április 10.

Kellenek a megújuló energiaforrások, a gázüzemű erőművek és az atomenergia is! Az energiapolitikában az ellátásbiztonságot, az árakat és a fenntarthatóságot együtt kell kezelni – szögezte le az államtitkár.

Fontos Magyarország energiaszuverenitásának növelése, ehhez kellenek a megújuló energiaforrások, a gázüzemű erőművek és az atomenergia is; az energiapolitikában az ellátásbiztonságot, az árakat és a fenntarthatóságot együtt kell kezelni – mondta az Energiaügyi Minisztérium államtitkára Budapesten.

Steiner Attila, a Matthias Corvinus Collegium Közös ügyünk a zöldenergia – Terítéken a magyar klímapolitika című rendezvényén kiemelte: a megújuló energia potenciált tekintve az országnak a napenergiában vannak a legjobb adottságai. Az itt elért eredmények nagyon szépek, hiszen az ország már több mint 6000 megawattnyi napelemes kapacitással rendelkezik. Mindez a paksi atomerőmű teljesítményével együttesen pedig azt mutatja, hogy Magyarország képes 8000 megawatt villamosenergiát teljesen szén-dioxid-mentesen előállítani, ha süt a nap – mondta.

A problémát a nem napos időszakok adják, ezért fontos az energiatárolás kérdése – tette hozzá. Az államtitkár a lehetséges megoldások között említett egy támogatási programot, amely ipari méretű tárolók telepítéséhez járul hozzá. A tervek szerint a mostani 25 megawattnyi tárolókapacitás a program hatására 400-500 megawattra nő. Ez azonban még nem elég, ezért a kormány gondolkodik egy szivattyús tározós vízerőmű építésében is. Ez a projekt, bár nagyon jó módja az energiatárolásnak, azonban nagyon drága és 7-8 évbe telik megépíteni – ismertette Steiner Attila.

A villamosenergia-hálózat kapcsán felhívta a figyelmet a lakosság részére indított Napenergia plusz programra is, amelyben napelemet és tárolót egyben lehet építeni. Jelezte ugyanakkor, hogy komoly hálózatfejlesztési programot kell indítani azért, hogy tovább lehessen lépni a napelem felfuttatásával. Ez azért is lényeges, hiszen a 2030-as napelemtelepítési célt 12 ezer megawattra emelték, ami az államtitkár szerint teljesíthető.

Steiner Attila arra is kitért, hogy 2030-ra az ország elektromosenergia-fogyasztása 50 százalékkal fog nőni. Részben az általános elektrifikációs trendek, az iparfejlesztési megfontolások, az elektromos autógyárak és az akkumulátorgyárak miatt, mert ezek mind villamosenergia-intenzív területek. „Ettől nem megijedni kell, hanem olyan feltételeket kell teremteni, olyan beruházásokat kell elindítani, amelyek lehetővé teszik ezt az irányt, mert ez lesz a hazai gazdaság kulcsa a jövőben” – fogalmazott az államtitkár.

Az akkumulátorgyárakkal összefüggésben rámutatott, hogy ez egy óriási lehetőség, amivel élni kell, ugyanis az elektromos autógyárak oda költöznek, ahol az akkumulátorgyárak is vannak. Ezt a trendet pedig a kormány is felismerte.

Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület elnöke elmondta: az orosz-ukrán háború rávilágított arra, mennyire fontos, hogy „az energia ellátásunkkal ne legyünk kiszolgáltatva más országoknak”, és milyen fontos az ország szuverenitásának megtartása. Kitért a „Közös ügyünk a zöldenergia” című online kérdőívre is, amely segít abban, hogy az emberek véleménye eljusson a döntéshozókhoz.

Fotó: MTI/Kovács Tamás