fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 05. 25. szombat
  -  Orbán
0-24

Nagy Márton: oldani kell a gazdaság dualitását

2024. április 09.

Oldani kell a magyar gazdaság dualitását, a Magyarországon jelen lévő külföldi és magyar tulajdonnak együtt, integráltan kell működnie – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden konferencián Budapesten.

    A tárcavezető a Versenyképességi Konferencia 2024 című kétnapos rendezvényen elmondta: a magyar, nyitott gazdaságban, erős külföldiműködőtőke-beáramlás (FDI-beáramlás) és beruházási ráta mellett duális szerkezet alakult ki. Ebben 50 százalék a külföldi tulajdon aránya, és azt kell elérni, hogy ezek ne elszeparáltan, hanem a magyar cégekkel együtt működjenek – hangsúlyozta.

Megoldásként említette a hazai vállalatok termelési láncokba kapcsolódását, és azt mondta, hogy a hazai – tier1 és tier2 besorolású – első körös, közvetlen és második körös beszállítók részarányát 50 százalékra kell emelni.

Megemlítette, a magyar tulajdonú vállalatok munkatermelékenysége dinamikusan javul, a külföldi irányítású vállalatok azonban 2,5-szer hatékonyabban működnek. A hazai tulajdonú cégek térnyerése 2010-óta tapasztalható, a turizmus, vendéglátás, bankszektor, élelmiszergyártás, építőipar, távközlés területein a legjelentősebb – ismertette.

A magyar vállalatok exportértékesítése jelentősen emelkedett, 2022-ben már meghaladta az összes vállalati kivitel negyedét.

Tavaly mérséklődött a beruházási aktivitás, azonban továbbra is kiemelkedő, a GDP-arányában 26,5 százalékos a magyar beruházási ráta és töretlen a külföldi működőtőke-beáramlás. A vállalati beruházásokon belül a magyar irányítású vállalatok részaránya 50-60 százalék között volt az elmúlt években.

Fontosnak nevezte, hogy minél több „nemzeti bajnok”, nemzetközileg is versenyképes hazai nagyvállalkozás jöjjön létre, számuk a mostani 24-ről a 40-re nőjjön, és. Szükségesnek nevezte emellett 20 ezer exportképes kkv létrejöttét és a kifektetéseknek, a hazai vállalatok kifelé irányuló közvetlen tőkebefektetéseinek ösztönzését.

Megjegyezte, hogy több ágazatban is eléri, sőt meghaladja a külföldre irányuló hazai kifektetések jövedelmezősége a Magyarországon lévő külföldi befektetésekét.

Fábián Gergely, az NGM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szerint a magyar gazdaság leküzdötte a válságsokkokat és visszatért a növekedési pályára., ehhez a foglalkoztatási rátát 85 százalékra kell növelni. A cél a gazdaság újraiparosítása, ahol a termékexport a GDP-arányában eléri a 100 százalékot – mondta.

 A versenyképességi stratégia alapja, hogy a vállalatok maguk mondják meg, hogy mire van szükségük, a makroszemlélet helyett a mikroszintű megközelítés szükséges – mondta.

A versenyképességi stratégia 1300 vállalat közvetlen vagy szakmai szervezeten keresztül közvetített szakmai javaslatából épül fel – ismertette. A stratégia alappillérei a hazai hozzáadott érték növelését szolgálják, a hazai termékek előtérbe helyezését.

Nagy Ádám, az NGM iparügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a stratégia magja egy iparstratégia, a dokumentum 2024-től indul, nyilvánosan elérhető a kormány honlapján. Fontos érdeme, hogy koordinált keretek között meghatározza az állam feladatát.

Ez erőteljesebb koordinációt jelent az ágazatokkal, a szabályozás kialakítását, az oktatás- és támogatáspolitikát, valamint infrastrukturális szükségleteket – összegezte.