fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 04. 15. hétfő
  -  Anasztázia, Tas
Térség

Vidrákat gázoltak a magyar határtól pár kilométerre

2024. április 02.

A Vajdaságban, Magyarkanizsánál estek áldozatul az állatok.

Lent járunk délen, a Vajdaságban, a magyar határtól alig 15 kilométerre, Magyarkanizsán, amely igen gazdag történelemmel és kultúrával rendelkezik. Ahogy Magyarkanizsán tartja a közmondás: ” ha jöttök lesztek, ha hoztok esztek”. A települést először 1093-ban említik meg a krónikások.

Rudi, Magyarkanizsán, a Kis-Rét Vadászegyesület tagjaként jól ismeri ezt a vidéket, a régiót. A település, amit a helyiek röviden csak Kanizsának hívnak, a Tisza jobb partján fekszik. A múlt héten autójával dél felé tartott a 22 kilométerre fekvő Zenta irányába, a 102-es úton – tudósít az agrojagernews.hu

Az út felénél, a több tízhektáros Adorjáni tóhoz érve, az út szélén két elgázolt állatot pillantott meg. Vadászember lévén a kíváncsiság is vezérelte. Visszafordult és megnézte a két emlőst. Ahogy egyre közeledett, azt látta, hogy két fokozottan védett európai vidra fekszik a kövesúton. Vélhetően az egy párt alkotó vidrákat a kora hajnali órákban üthették el.

A faj túlnyomórészt éjjeli életmódot folytat. A szerbiai vizek egyik csúcsragadozója, amelynek természetes ellensége szinte nincs. Szerbiában az európai vidrát mindenki kedveli játékos, bohókás viselkedésük miatt.  A szerbiai vadászok is óvják a helyi állományát, amely rendkívül stabil. Az itteni vízi világ rendkívül sokszínű, gazdag. Talán ennek is köszönhető , hogy a vidrák létszáma növekszik.

Nem messze fut a Tisza, amelyből időnként friss vizet pumpálnak a Palics, Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta körül futó csatornákba, amelyek közül kiemelkedik a Kőrös csatorna és a Sárga árok.

Éves szinten azonban megközelítőleg négy-öt egyedet gázolnak el a közutakon Magyarkanizsa, Zenta között.

Szerbia része az európai természetvédelmi hálózatnak (Natura 2000), amelynek keretében különböző fajok, beleértve az európai vidrát is, védett státuszt kapott. Emellett, a nemzetközi egyezmények, mint például a Berni Egyezmény és a Bonni Egyezmény, további védelmet biztosíthat az európai vidráknak.

Szerbiába is betelepítették elmúlt években az európai hódot, amelyek lépésről-lépésre alakítja át a tájat. Ahol megjelentek a hódok, gátakat építenek a kidöntött fák gallyaiból, növekszik a vizes területek aránya, amely kedvez a vidráknak.

Fotó: Hrodolf Bognár – Agro Jager News

forrás: Agro Jager News