fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 04. 14. vasárnap
  -  Tibor
0-24

Zsigmond Barna Pál: kiemelt feladat a migráció megfékezése

2024. március 20.

Kiemelt feladatként kezeli majd az illegális migráció elleni küzdelmet az év második fél évben esedékes uniós magyar elnökség – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

    A politikus úgy fogalmazott, hogy az egyik legfontosabb cél Európa versenyképességének helyreállítása, „ez pedig nem lehetséges Európa határainak megvédése és az illegális migráció okozta válság megoldása nélkül”.

    A magyar álláspont négy pontban foglalható össze az illegális migráció kérdésében – mondta.

    Az első, hogy a menedékkérelmeket az Európai Unió (EU) határain kívül kell elbírálni. Meg kell védeni az unió külső határait és a schengeni övezet vívmányait. Szorosabb együttműködésre van szükség a szomszédos országokkal és a harmadik országokkal a migráció kiváltó okainak kezelésében. Erőteljesebb, határozottabb fellépés kell a szervezett bűnözéssel, az embercsempészettel és a terrorizmussal szemben – sorolta.

    Zsigmond Barna Pál kijelentette: Magyarország 2015 óta mindent megtesz az unió külső határainak megvédéséért, de „ezért Brüsszeltől semmilyen támogatást nem kapunk, sőt folyamatos támadásnak vagyunk kitéve.”

    A magyarok nemzeti konzultáción és népszavazáson is megerősítették, „nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon.” A kormány ezért továbbra is kitart a mellett, hogy a magyaroknak kell eldönteniük, kikkel akarnak együtt élni. A baloldali politikusoknak sok olyan kijelentésük van, amelyek „mágnesként vonzzák” az illegális bevándorlókat – közölte.

    Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az EU menekültügyi és migrációs paktuma 10 jogszabályból áll, ám mégsem ad megfelelő válaszokat az illegális migráció megállítására.

    „Paradigmaváltásra van szükség a menekültügyi szabályozásban” – jelentette ki, hozzátéve: a kormány szerint migránskvóták helyett hatékony kiutasításra és az illegális beáramlások megállítására lenne szükség.

    Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiutasító határozatok végrehajtási aránya európai szinten nagyon alacsony. Ez egyértelműen jelzi, hogy a jelenlegi bevándorlási rendszer nem működik – jegyezte meg.

    Zsigmond Barna Pál elmondta, hogy az új uniós szabályrendszert várhatóan 2026-tól kellene alkalmazni, de egyes elemei korábban is hatályba léphetnek. A paktum előírja, hogy Magyarországnak hány menekültügyi, illetve kiutasítási eset elbírálását kell ellátnia a külső határon. Úgy fogalmazott: „Ez migránsgettók létrejöttét eredményezné, és egyben hatalmas biztonsági kockázatot is hordoz.”

    Kiemelte: Magyarország elutasította az uniós paktumban foglalt összes elemet.

    „Brüsszelben változásra van szükség, a változás előfeltétele pedig egy új, az európai jobboldal részvételével kialakuló politikai többség” – hangoztatta a politikus, aki szerint olyan bevándorlásellenes európai parlamenti képviselőkre van szükség, akik „idegen érdekek helyett a nemzeti érdekeket, és háború helyett a békét képviselik.”

    Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Magyarország migrációs helyzetéről elmondta: idén 642 illegális migránst fogtak el – naponta átlagosan kilencet – és 14 embercsempészt. Ez tavalyhoz képest jelentős mértékű csökkenés – jegyezte meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán-magyar határon növekedést tapasztaltak, ezen a szakaszon 1 308 021-en léptek eddig Magyarországra, „akik a háború elől menekültek.”

    Azt mondta, a balkáni útvonal továbbra is veszélyt jelent Magyarország biztonságára, Törökországnak pedig kulcsszerepe van a balkáni útvonalon kialakuló helyzetben.

    A főtanácsadó hibásnak nevezte a migrációs válság megoldásával kapcsolatos uniós intézkedéseket. Hozzátette: ezekben a tervezetekben továbbra sem a külső határ őrizete a hangsúlyos.

    Álláspontja szerint a terrorizmus és a szervezett bűnözés veszélye továbbra is erős Európában, és láthatóan felerősödtek az antiszemita jelenségek is. A finnországi határlezárás pedig azt mutatja, hogy Oroszországnak is van szerepe az illegális migránsok bejuttatásában az EU-ba – jegyezte meg.

    Bakondi György felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre több tagállam tesz önálló lépéseket a migránsválság kezelésére az Európai Uniótól függetlenül. Példaként említette az olasz-albán és a francia-brit megállapodást, valamint azt, hogy több országban is visszaállították a határellenőrzést.