fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 04. 15. hétfő
  -  Anasztázia, Tas
Vásárhely

Ez állati: bütykös ásóludak vendégeskednek Vásárhely környékén

2024. március 04.

Már több mint tucatot számoltak össze belőlük a kardoskúti Fehér-tónál. Költéséhez általában nyúl, róka vagy borz által ásott üreget foglalnak el, melyet saját igényeik szerint alakítanak át.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is vendégeskednek bütykös ásóludak a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Most ideálisak a feltételek számukra: vízből és élelemből is van elegendő – tájékoztatta lapunkat a nemzeti park.

Mint megjegyezték, a kardoskúti Fehér-tóban jelenleg mintegy 90 százalékos a vízborítás, a víz mélysége pedig mintegy 15 centiméter. Ezek a körülmények kedveznek a bütykös ásólúdnak, nem véletlen, hogy már január óta folyamatosan jelen vannak. Januárban 1-5 példány került időnként a szakemberek szeme elé, február 16-án azonban már 11-et, február 19-én pedig 14-et számoltak. Nemcsak éjszaka, hanem nappal is elsősorban a tavon időznek. Apróbb gerincteleneket, kis férgeket, csigákat szedegetnek az iszapból. Emellett növényi táplálékot is fogyasztanak.

A bütykös ásólúd elsősorban Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken költ. Terjeszkedő faj, állománya az utóbbi évtizedekben növekedésnek indult, s egyre újabb és újabb területeken jelenik meg. Magyarországon az 1970-es évekig csak nagyon ritkán találkoztunk kóborló egyedeivel. Aztán egyre sűrűbben kezdett felbukkanni, 1996-ban pedig az első költését is regisztrálták.

Költéséhez általában nyúl, róka vagy borz által ásott üreget foglal el, melyet aztán csőrével a saját igényei szerint tovább alakít és növényi részekkel, tollakkal kibélel. A tojásokon csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Megfigyelték, hogy a bütykös ásóludak párzása csak a vízben sikeres. Érdekesség, hogy fiókáik rendkívül hamar önállóvá válnak, már akár egyhetes koruktól is képesek szülői segítség nélkül felnőni.

A bütykös ásólúd tollazata igen érdekes: fehér alapszínétől erősen elüt a sötétzöld feje és az élénkpiros csőre, valamint a széles, gesztenyebarna mellszalagja. Fekete evezőtollai még tovább erősítik a kontrasztot. A gácsér a költési időben feltűnően nagy bütyköt visel a csőrén (innen ered a neve is). A tojó kisebb termetű, de hasonlóan színes – foglalta össze a nemzeti park.

Fotó: Kmnp.hu/Palcsek István Szilárd