fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 04. 14. vasárnap
  -  Tibor
Vásárhely

Sipos József – Sipos Gazda: van kiút a kútból!

2024. február 24.

A tiszta, egészséges víz az élet alapja, de a gazdák már megtapasztalták, milyen az, ha kevés van belőle. Sipos József egy ásott kúthoz hasonlítja a vízgazdálkodás történetét, ami egykor virágzott, majd a mélybe jutott, ám van remény arra, hogy ismét megfelelő legyen, egyenesbe jöjjön.

– Aki a szántóföldi és a kertészeti munkákkal tölti a mindennapjait, az látja, mit jelent az éltető víz. A klímaváltozás által itt a Dél-Alföldön különösen látható, mennyire érzékenyen érint bennünket a vízellátás, a vízgazdálkodás és a vízmegtartás – mondta Sipos József címzetes egyetemi docens, Sipos Gazda.

A növényorvos szerint, ha kimegyünk most a határba és megállunk még meglévő ásott kútnál, elgondolkodunk rajta, mit jelentett annak megléte a régi vásárhelyi puszták világában. Akkoriban összefogtak a komák, családok és kézzel ásták ki a kutakat, sorra járva takarították és vigyáztak rá, amikbe most, ha belenézünk, azt látjuk több helyen, hogy nincs bennük víz.

– A régi tanyák egyik megtartó ereje is a tiszta, éltető víz volt. Őseink tudták ezt, és az 1800-as években, valamint az 1900-as évek elején a mélyen fekvő területeken sírgödörszerű kutakat ástak, ezek adták az alapot az állattenyésztéshez. Ezután kezdték el ásni az ásott vagy aknás kutakat, ugyanis tudták, hogy minőségibb és mennyiségileg is több vizet így lehet nyerni. Óvták, megbecsülték a kutakat, hiszen tudták, hogy ha szennyezett, vagy nincs megfelelő mennyiségű víz, akkor nincs élet a tanyán, nem tudnak főzni, mosni, állatokat és növényeket nevelni – tekintett vissza a szakember.

A teljes cikk a Gazdabálban megjelent Éjféli Újságban olvasható, ami még megvásárolható a Rádió 7 Szerkesztőségében munkanapokon délelőtt 9 és délután 4 óra között.