Soros legfontosabb emberei: Evelyn Farkas

A határon túli magyarok jogainak puszta felemlegetésében is az erőszakos határmódosítás szándékát látja, Putyin nevétől rögtön ideges lesz – mintha legalábbis az SZDSZ-ből érkezne Evelyn Farkas, akivel Márki-Zay Péter személyesen konzultált a tavalyi kampányban. Amerikában látta meg a napvilágot, így a Pentagonban, valamint háttérhatalmi szervezetekben lelt politikai otthonra. Ki az Action for Democracy tanácsadó testületének egyik legfiatalabb tagja? A Magyar Nemzet sorozatának szombati része!

Evelyn Farkas – Kati Marton és Charles Gati után újabb magyar csengésű névre figyelhetünk fel az amerikai székhelyű Action for Democracy (A4D) tanácsadó testületének tagjai között. Mint látni fogjuk, ez sem véletlen – írja a Magyar Nemzet.

A Korányi Dávid vezette A4D pedig beavatkozott a 2022-es magyarországi választásokba – ezt a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatnak ítélték –, ahogyan a 2023-as lengyelországi parlamenti voksoláson is a centrista-liberális ellenzéki erőket támogatta. Legutóbb itthon a szuverenitásvédelmi törvényt támadták. Mindez megelőlegezi, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon milyen beavatkozásra lehet majd itthon számítani.

A Magyar Nemzet bemutatta: Marton, Gati és Korányi is számot adott arról, a holokauszt és a kommunizmus tapasztalata helyezi őket szembe a jelenlegi magyar kormánnyal – mintha legalábbis egy többször is újraválasztott vezetést és a békés magyarországi viszonyokat össze lehetne mosni tömeggyilkos diktatúrákkal. Az 1934-es születésű Gati maga is holokauszttúlélő, Marton és Korányi túlélők leszármazottai.

Az 56 éves Evelyn Farkas az egyik legfiatalabb, ugyanakkor az egyik legbefolyásabb tag a tanácsadó testületben. Jelenleg a washingtoni McCain Intézet ügyvezető igazgatója, de Barack Obama kormányában 2012 és 2015 között a posztszovjet térségért felelős helyettes védelmi államtitkári posztot is betöltötte. 2020-ban a washingtoni kongresszusba is megpróbált bekerülni egy New York-i választókörzetben, de nem jutott túl a demokrata párti előválasztáson. Megfordult többek között olyan háttérhatalmi intézményeknél is, mint az amerikai Külkapcsolatok Tanácsa vagy a German Marshall alap. Dolgozott az amerikai szenátus apparátusában is.

Farkast Márki-Zay Péter, az ellenzék 2022-es miniszterelnök-jelöltje maga is olyasvalakiként említette, akivel konzultált a kampány során. „Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más, olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornokkal – akivel egyeztettünk ebben a kérdésben –, olyan NATO-szakértővel, mint Evelyn Farkas – egy magyar származású, amerikai születésű szakértő –, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken” – mondta Márki-Zay az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott.

Kormányból „civilbe”

Egy eredetileg 2052. december 31-ig titkosított, ám ez alól jelentős részben feloldott titkosszolgálati jelentés a German Marshall Fundot (GMF) nevezi meg az amerikai befolyásolási kísérletek egyik főszerepőjeként abban a finanszírozási botrányban, amely dollárbaloldal néven vált ismertté a magyar sajtóban. A GMF washingtoni székhelyű amerikai agytröszt, amelyet a „háláját leróva” hozott létre a nyugatnémet elit az 1947-es Marshall-segély 25. évfordulójára.

Gyakorlatilag egy amerikai trójai faló Európában, tele valószínűsíthetően befolyásolásra szerződtetett személyekkel. Egyben átjáróház az amerikai államigazgatás felső köreihez, majd – ahogy az amerikai forgóajtó működésmódja diktálja – onnan vissza „civilbe”. Evelyn Farkas esetében például a John McCain néhai republikánus szenátorról és elnökjelöltről elnevezett „pártok feletti” intézet élére. Vagy az A4D „civiljeihez”. Farkas a magánéletéről nem szívesen oszt meg részleteket, vagyonát egymillió dollárra (360 millió forint) becsülték két évvel ezelőtt. Az elismert Tufts Egyetemen doktorált, életrajza szerint magyarul is beszél.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a German Marshall Fundot is felkereste Márki-Zay azon a 2019-es pénzgyűjtő útján, amelyet Kész Zoltánnal együtt tett az Egyesült Államokban. Megkeresték e cikkhez Evelyn Farkast is, hogy feltehessék kérdéseinket, ám a sajtósa útján azt üzente, nincs ideje ezzel foglalkozni. Megkérdezték volna pedig, miért kifogásolta tavaly, hogy Orbán Viktor felszólalhatott Dallasban az amerikai republikánusok rendezvényén, a CPAC-en, és miért beszélt a miniszterelnökről „Putyin [orosz elnök] szövetségese”-ként, miközben Magyarország a NATO tagja, és minden magyar–amerikai találkozón elhangzik amerikai részről, hogy hazánk az Egyesült Államok szövetségese? Illetve milyen tanácsokat adott Márki-Zaynak?

A magyarországi múlt minden bizonnyal ott kísért A4D-s kollégái mellett Farkas esetében is, csak éppen a megrázó 1944–56-os élményeket az 1967-ben, már Amerikában született biztonságpolitikai szakértőnél egy nemzedékkel feljebb kell keresni. Evelyn Farkas apja, az 1925-ben született Charles Farkas (Farkas Károly) az 1956-os forradalom után vándorolt ki az Egyesült Államokba (csakúgy, mint Gati, illetve gyerekként Marton). Évtizedekkel később Vanished by the Danube (Eltűnt/Eltűnve a Dunánál) címmel jelentette meg családtörténeti visszaemlékezéseit. A memoár jó fogadtatásra talált, sokak, így Kati Marton mellett Bill Clinton elnök is méltatta.

A könyvről írt recenziójában Jeszenszky Géza volt külügyminiszter emlékeztet, nem csak a Farkas család világa tűnt el Magyarországon 1944-ben, a mai viszonyokkal összehasonlítva pedig nagy különbség, hogy „A háború előtti Magyarország nem volt ideális hely, a sztálinista Magyarország pokol volt, Kádár Magyarországa immorális, ma azonban a magyarok kezében van a saját sorsuk. Ez azért nem örömtelen befejezés.”

Moszkva „barátjáról” – moszkvai Barátnak

Mindenesetre Farkas orosz-, és különösen Putyin-ellenessége nyilvánvaló a nyilatkozataiból, ám a hangsúlyok változnak ezekben. A nyáron például azt nyilatkozta a CNN-en, „Putyin hihetetlenül gyengének látszik”, míg korábban azonban számos interjújában arról beszélt, hogy az oroszok milyen veszélyesek.

Farkas Oroszországot washingtoni szemüvegen keresztül nézve látja felmenői szülőhazáját is, így a 168 Órának adott 2017-es interjújában rosszallja, hogy hazánk – szavai szerint – „barátkozik” Moszkvával. (Mulatságos körülmény, hogy ezt egy Moszkvában végzett újságírónak magyarázza, akinek vezetékneve Barát…)

Farkas magyar vonatkozású nyilatkozatai közül alighanem az a legmegdöbbentőbb, amelyet a PBS amerikai közszolgálati televíziónak adott. Ebben a Krím 2014-es orosz elfoglalásának következményeit továbbgondolva már a határon túli magyarok jogainak puszta felemlegetését is helyteleníti. Az alábbi videón 30:40-től látható interjúrészlet magyarul így hangzik: „A magyar elnök a kelet-európai magyar kisebbségekről és a jogaikról beszélt. Tudja, ez szörnyen úgy hangzik, mint az, amit az 1920-as és 30-as években hallottunk, és ami revizionista, revansista politikákhoz, és erőszakkal történő határmódosításokhoz vezetett.”

Pedig mint ismert, a határon túli magyarok jogainak napirenden tartása Magyarországon alkotmányos kötelezettség, nem egyszerű aktuálpolitikai kérdés. Az alaptörvény szerint ugyanis: Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését…