Az orosz-ukrán háború 632. napja – FRISSÜL

Immár hatszázharminckettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Közel 11 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. november 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5023 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5520 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 74 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte pénteken az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán védelmi minisztérium: már több száz civil áldozatot szedtek aknarobbanások Ukrajnában

Ukrajnában eddig már 852 civil sebesült meg földbe ásott aknák és más robbanószerkezetek, illetve robbanóanyagok miatt, közülük 265-en meghaltak – hozta nyilvánosságra Pavlo Voznyuk ezredes, az ukrán védelmi minisztérium aknaelhárítási osztályának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.

„Az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly február 24-én indított teljes körű invázió kezdete óta 2023. november 16-ig Ukrajnában 576 aknával és robbanóanyag-maradványokkal kapcsolatos incidens történt, amelyeknek polgári személyek estek áldozatul az országban. Az áldozatul esett civilek közül 265-en életüket vesztették, 587-en túlélték, de sebesüléseket szenvedtek” – fejtette ki a tisztségviselő.
Voznyuk felhívta a figyelmet a biztonsági előírások szigorú betartására és a lehetséges veszélyre figyelmeztető jelzésekre való odafigyelésre. Utóbbiak közzé tartoznak az aknaveszélyre figyelmeztető táblák, a speciális szalagok, amelyekkel az aláaknázott területeket elkerítik és a felderített robbanóeszközöket jelző vörös zászlók a földben. „Mindez arra figyelmeztet, hogy az adott terület robbanásveszélyes anyaggal szennyezett” – magyarázta az ezredes, akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
Legutóbb kedden hajtott egy személyautó ismeretlen robbanószerkezetre a keleti országrészben lévő harkivi régióban. A szerencsétlenségben egy ember meghalt, egy másik pedig kórházba került.

Az orosz védelmi tárca 18 roham visszaveréséről tett bejelentést

Három ukrajnai frontszakaszon 18 rohamot vertek vissza az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán, ennek során több mint 760 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte csütörtöki hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az ukrán fél a legtöbb támadást, 14-et a Donyeck körzetében vívott harcokban hajtotta végre, és itt szenvedte el a legnagyobb, mintegy 240 fős veszteséget is.
A moszkvai védelmi minisztérium napi összesítése a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetésipontot, egy MiG-29-es repülőgépet, négy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, három lengyel Krab és két amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint hét amerikai M777-es és egy brit FH70-es vontatott tarackot, két HIMARS-rakétát, egy JDAM irányított légibombát és 26 drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A moszkvai második nyugati kerületi katonai bíróság a távollétében, zárt tárgyaláson, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Gyenisz Kapusztyint, az Orosz Önkéntes Hadtest elnevezésű fegyveres alakulat egyik vezetőjét, aki márciusában fegyveres támadást szervezett Ukrajna felől a brjanszki régióban lévő orosz falvak ellen, amelyben két civil életét vesztette, további kettő pedig megsebesült. A verdiktet egyebek között hazaárulás, terrorcselekmény elkövetésének kísérlete címén szabták ki. Kapusztyin ellen nemzetközi körözést adtak ki.

Az Egyesült Államok kedvezőbb helyzetben látja Európát a tél kezdetén az energiaellátást tekintve

Európa sokkal jobb helyzetben vág neki a télnek az energiaellátást tekintve, mint egy évvel korábban – jelentette ki az amerikai külügyminisztérium energiaforrásokért felelős államtitkára csütörtökön.

Geoffrey Pyatt az amerikai külpolitika energiát érintő prioritásairól szóló sajtóértekezletén kifejtette, hogy az orosz energiaforrásoktól való függetlenedés révén az elmúlt évben csökkent Európa kiszolgáltatottsága.
Ukrajnával kapcsolatban elmondta, jelenleg a legfontosabb, hogy növeljék erre a télre az energiaellátás stabilitását és ellenállóképességét. Beszámolt arról, hogy közelmúltban az ukrán miniszterelnök-helyettessel tárgyalt a kérdésről. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok már több mint 520 millió dollárt (mintegy 180 milliárd forintot) fordított az ukrán energiaellátás segítésére, és további 500 millió dollárról már döntés született. Megállapította, hogy a támogatásból jut a háborúban lerombolt infrastruktúra folyamatos helyreállítására, áramfejlesztők üzembe állítására, de kiemelte, hogy az ukrán kormánytaggal folytatott megbeszélés jelentős része az ukrán energiaszektor jövőjéről szólt, ami az ukrán elképzelést figyelembe véve zöld, ellenállóképes és Európába integrált hálózatot kell, hogy jelentsen.
Az amerikai külügyi államtitkár rámutatott, hogy az ukrajnai energiahálózat átalakításában való közreműködés iránt számos amerikai cég érdeklődik, és az Egyesült Államok partnerséget ígér ebben Ukrajnának. Egyben megjegyezte, hogy a közelmúltban Lengyelországban rendeztek konferenciát az ukrajnai újjáépítésről, amelynek fő támogatója az egyik legnagyobb amerikai ipari vállalat volt.
Azt hangoztatta, hogy Oroszország fegyverként használja az energiát, ugyanolyan módon, mint a háború katonai eszközeit, a rakétákat és drónokat. Washington elkötelezettségét hangsúlyozta az orosz olajra kivetett ársapka kikényszerítésében, és megemlítette, hogy csütörtökön az Egyesült Államok újabb vállalkozásokat és szállítóhajókat helyezett szankciós listára, mert az orosz kőolajra meghatározott maximális ár felett értékesített terméket továbbítottak. Az amerikai értékelés szerint a nemzetközi intézkedés működik, ugyanis az elmúlt egy évhez képest 4 milliárd dollárral csökkent az orosz állam bevétele.
Az államtitkár az amerikai energiapolitikáról szóló tájékoztatóján beszélt a következő ENSZ-klímacsúcs, a Dubajban két hét múlva kezdődő COP28 előtti felkészülésről, és a közelgő tanácskozás kiemelt témái között említette a metánkibocsátás kérdését, valamint általánosságban a karbonkibocsátás kezelését, a szén-dioxid-tárolás lehetőségét.

Ukrán elnök: Oroszország többé nem tudja a Fekete-tengert „támaszpontként” használni

Oroszország már nem tudja terepként használni támadásai előkészítésére a Fekete-tengert, Ukrajnának pedig sikerült magához ragadnia a kezdeményezést – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése csúcstalálkozóján videóösszeköttetésen keresztül mondott beszédében.

„A világon először a Fekete-tengeren lépett működésbe haditengerészeti drónflotta, amely Ukrajnáé. Műveleteink egyik fő eredménye, hogy Oroszország nem tudja a Fekete-tengert bázisként használni a világ más régióinak destabilizálására. Ezért most minden eddiginél nyilvánvalóbb, hogy a fekete-tengeri térségben együttműködésünket még aktívabbá kell tennünk” – fogalmazott az államfő. Kiemelte, hogy sikerült biztosítani a Fekete-tenger nyugati részének védelmét, amely immár lehetővé teszi a tengeri exportfolyosók működését. „A globális biztonság szempontjából is meghatározó Duna-régió most új jelentőséggel bír” – tette hozzá.
Zelenszkij szavai szerint Ukrajna el tudta ragadni a kezdeményezést Oroszországtól a Fekete-tengeren, és olyan biztonsági feltételeket teremtett, amelyek arra kényszerítik az agresszor országot, hogy elmeneküljön a vízterület keleti részére, és megpróbálja elrejteni a hadihajókat.
Az isztambuli székhelyű Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet 13 országot foglal magában: Azerbajdzsánt, Albániát, Bulgáriát, Örményországot, Görögországot, Georgiát, Moldovát, Észak-Macedóniát, Romániát, Szerbiát, Törökországot, Ukrajnát és Oroszországot – írta az Ukrajinszka Pravda hírporál.
Az ukrán légierő a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az éjjel Ukrajnát támadó 18 orosz csapásmérő drónból 16-ot megsemmisítettek, ezen felül pedig még egy H-59-es rakétát is. A légierő közlése szerint az orosz erők csütörtökre virradó éjjel Sz-300-as légvédelmi rakétákat lőttek ki a kelet-ukrajnai Harkiv megye polgári infrastruktúrájára, a támadásban senki sem sérült meg.
Ukrajna havonta több tucat drónt gyárt, amelyek az iráni Sahid kamikaze drónokhoz hasonlóak – számolt be egy üzleti találkozón Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy jelenleg a védelmi ipar az, amely jelentősen hozzájárul az ország gazdaságának növekedéséhez, és a jövőben annak fő ágazatává kell válnia.
A déli Herszon megyei ügyészség a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz csapatok a reggeli órákban ismét a megyeszékhelyt, Herszon városát ágyúzták, aminek következtében életét vesztette egy 67 éves helyi lakos, miután lövedék csapódott a házába.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Telegram-csatornáján közölte, hogy háborús bűncselekény elkövetésével gyanúsította meg, és erről értesítette is Nyikolaj Sulginov orosz energiaügyi minisztert. Az orosz kormánytag ellen azért indult eljárás, mert hozzájárult ahhoz, hogy orosz katonai bázisokat kapcsoljanak össze a herszoni régióban található erőművekkel – tette hozzá az SZBU.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy előző nap az ukrán csapatok 22 orosz rohamot vertek vissza a Donyecktől mintegy 30 kilométerre nyugatra fekvő Marjinka településnél. Szerdán 65 összecsapásra került sor az ukrán és az orosz erők között.
A vezérkar legfrisseb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 1330-cal 315 620-ra nőtt. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 36 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 14 drónt.

Kijevbe látogatott David Cameron brit külügyminiszter

Kijevbe látogatott csütörtökön David Cameron brit külügyminiszter, akinek tárgyalásain a londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint Ukrajna NATO-tagsági törekvései is szóba kerültek.

Cameront – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia konzervatív párti miniszterelnöke volt és Rishi Sunak jelenlegi kormányfő az e héten végrehajtott jelentős kormányátalakítás során nevezte ki külügyminiszterré – találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Volodimir Zelenszkij államfővel.
Vendéglátói tájékoztatták arról, hogy az ukrán fegyveres erők eredményeket érnek el az orosz hadsereg visszaszorításáért vívott küzdelemben. Az ukrán fél különösen figyelemreméltónak nevezte, hogy az ukrán erők a Fekete-tengeren folyamatosan keletebbre szorítják az orosz haditengerészetet – áll a londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatásában.
Cameron a látogatásról szóló beszámolóhoz fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: Oroszország úgy gondolja, hogy a Nyugat figyelme végül máshová összpontosul majd, ám „semmi sem állhatna távolabb az igazságtól”. A brit külügyminiszter kijelentette: arról biztosította ukrán tárgyalópartnereit, hogy bármennyi időre legyen is szükség a győzelem eléréséhez, Nagy-Britannia és szövetségesei mindvégig folytatják Ukrajna támogatását.
Cameron is hangsúlyozta, hogy Ukrajna az elmúlt három hónapban visszaszorította az orosz erőket a Fekete-tengeren, és így létfontosságú tengeri kereskedelmi útvonalak nyílnak meg az ukrán gazdaság és a globális élelmiszerszállítmányok számára.
Cameron tárgyalt Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről is Olha Sztefanyisinával, az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettessel.
A brit külügyminisztérium ehhez fűzött tájékoztatása szerint Nagy-Britannia egyértelmű álláspontja az, hogy Ukrajna helye a NATO-ban van, és London dolgozik partnereivel azon, hogy a szövetség eltekintsen Ukrajna esetében a NATO-felvétel előtti tagsági cselekvési terv (Membership Action Plan – MAP) szükségességétől, ezzel is egyengetve az ukrán csatlakozás felé vezető utat.
A londoni külügyi tárca hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségen belül Nagy-Britannia nyújtja az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai támogatást Ukrajnának, és eddig 4,6 milliárd font (csaknem kétezer milliárd forint) értékű segítségnyújtásra vállalt kötelezettséget.
A brit külügyminisztérium közölte azt is, hogy ebben a hónapban eléri a 30 ezret a Nagy-Britanniában kiképzett ukrán katonák száma. A tárca tájékoztatása szerint ez a legnagyobb kiképzési program brit földön a második világháború óta.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine