fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 03. 04. hétfő
  -  Kázmér
Térség

Különleges, bégető hangú madárka rejtőzik a Dél-Alföld vizes élőhelyein

2023. november 13.

10-25 pár sárszalonka költ évről évre a Körös-Maros Nemzeti Park területén.

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületének mocsaras, vizes élőhelyein az utóbbi években mintegy 10-25 pár sárszalonka költ. A telet a Földközi-tenger menték töltik, de tavasszal újra visszatérnek – tudtuk meg a nemzeti parktól.

Azt írták, a hazánkban is előforduló három sárszalonkafaj közül csak a sárszalonka, régebbi nevén közép sárszalonka költ. Elterjedési területe nagy, Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi és sarkvidéki területeit is magában foglalja, egészen a tundráig fészkel. Teste zömök, lába rövid, csőre hosszú, barnás alapszíne erősen csíkozott, ami segíti rejtőzködő életmódját. Ebben bízva sokszor csak akkor röppen fel, amikor már egészen közel érünk hozzá. Élőhelyei a különböző mocsarak, lápok és tocsogókban gazdag rétek. Látványos, akrobatikus mozdulatokkal tarkított nászrepülése közben bégető hangot is kiad, innen ered egyik népies neve is: báránymadár. Fészkét sűrű növényzet közé rejti, melybe négy tojást rak. A fiókák mintegy 20 nap után kelnek ki, rögtön el is hagyják a fészket és követik a szülőket.

A sárszalonka táplálékát hosszú csőre segítségével, az iszapot, vizes talajfelszínt szurkálva szerzi meg. Legtöbbször talajlakó férgeket, gilisztákat, csigákat és egyéb puhatestűeket, ritkán növényi magvakat is fogyaszt. A KMNP tájain többfelé is költ a számára alkalmas élőhelyeken. A Kis-Sárrét különösen gazdag mocsarakban és egyéb vizes élőhelyekben, így itt rendszeresen fészkel, az elmúlt években 10-25 pár között ingadozott a költőpárok száma. Költési időn kívül, a vonulási időszakban a lecsapolt halastavakon könnyebben megfigyelhetjük őket, ilyenkor akár nagyobb számban is.

Vonuló madár, a hazai állomány a telet a Földközi-tenger mentén tölti, az utóbbi évek enyhébb időjárása miatt egyre hosszabban időz nálunk. A csapadékosabb években általában több a párok száma, ezért fontos a vizes élőhelyek védelme. A Kis-Sárréten az utóbbi időszakban elkészült vizesélőhely-rekonstrukcióik kedveznek a sárszalonka-állomány növekedésének – tájékoztatott a nemzeti park.

Fotó: Kmnp.hu/Tóth Imre