Közmeghallgatás a „köz” nélkül: ismét beárazták a vásárhelyiek Márki-Zayt
Lényegében a kutya sem volt kíváncsi a város két kiemelten fontos közszolgáltatásáról szóló közmeghallgatásra. Régebben órákig kérdeztek a vásárhelyiek, éjszakába nyúltak ezek a fórumok, ezúttal Márki-Zay Péter egyik – amúgy jelen sem lévő – képviselőjének „kérdéseit” kellett felolvasgatni, hogy ne fulladjon totális érdektelenségbe az esemény. Ultra ciki volt az egész.
Hol vannak már az előző városvezetés alatt megszokott, parázs hangulatú, izgalmas és érdekfeszítő közmeghallgatások? Lázár János idejében akár éjszakába nyúlóan, több száz érdeklődő megjelenésével, meghallgatásával, kérdéseinek megválaszolásával zajlottak ezek a fórumon, míg mára az önkormányzattól való teljes elfordulás és a városban uralkodó áldatlan állapotok oda vezettek, hogy a két kiemelten fontos közszolgáltatásáról, a közvilágításról és a hulladékszállításról szóló közmeghallgatáson gyakorlatilag egyetlen érdeklődő sem volt. Szó szerint a kutya sem volt kíváncsi Márki-Zay Péter szerdai közmeghallgatására!
Sokatmondó, hogy a város vezetői és a képviselők is nagy ívben le…, azaz elkerülték a rendezvényt, diszkrét homály fedte, hogy nem sikerült összehozni a közgyűlési határozatképességet sem, hiszen a 15 főből csak heten vették a fáradságot, hogy megjelenjenek, négyen a várost vezető politikai tömbből, hárman a Fidesz-KDNP-ből. Nem jött el például a sóhajmester Berényi Károly alpolgármester sem, így még a pulpituson sem volt teljes a sor. Írd és mondd: 0, azaz nulla darab lakos érkezett a díszterembe személyesen, ahogy a polgármester fogalmazott: „nem jelentek nem polgárok kérdéseikkel”, s nem is telefonált vagy e-mailezett be senki az esemény alatt.
A teljes cikit Lőkösné Nagy Sarolta próbálta meg oldani, aki képviselőként maga adott be néhány „kérdést” Márki-Zayéknak a vásárhelyi lakosok helyett. Túl azon, hogy képviselőként, ráadásul a polgármester képviselőcsoportjában ülő politikusként az önkormányzattól így kérdezni igencsak gagyi, az égést tovább fokozta, hogy amúgy maga Lőkösné sem jelent meg a közmeghallgatáson, csupán írásban nyújtotta be szikrázóan izzadságszagú „kérdéseit”…
A vásárhelyiek részéről egyébként tökéletesen érthető ez az apátia, hiszen a városban az elmúlt öt évben a cirkuszon kívül szinte semmi sem történik. A „fejlesztések” a legalapvetőbb útfelújításokra, járdajavításokra szorultak vissza, melyek a legtöbb esetben brutális, olykor több hónapos csúszással és nem is a legjobb minőségben valósulnak meg. A város utóbbi években a közvilágítást is hagyta lerohadni, a karbantartások elmaradása miatt az eredetileg erős fényerejű ledek néhol már alig világítanak. Ezenkívül csak díszburkolat, díszkút létesül Vásárhelyen, no meg a haverok csinosítgatják a városháza tornyát már szintén jelentős késésekkel. Eközben elmaradtak az iskolák felújításai, s a város elbukta a Modern Városok Program történelmi fejlesztési lehetőségeit is. A jelek szerint a lakosok mostanra végleg beárazták Márki-Zay Pétert, tisztában vannak vele, hogy felesleges is tőle bármit kérni és kérdezni, mert úgysem tud semmit sem megcsinálni.
A közmeghallgatás is jól megmutatta, mennyire hisznek a vásárhelyiek a jelenlegi városvezetésben, mennyire tartják azt alkalmasnak és hitelesnek.