fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 15. szombat
  -  Jolán, Vid
0-24

Nagy Márton: a kormány megígérte, és le is birkózta az inflációt

2023. november 10.

A kormányzati intézkedések működnek: már októberre tíz százalék alá süllyedt a pénzromlás!

A gazdaságfejlesztési miniszter a KSH adatait értékelve megállapította, hogy a háború, a szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, amely olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) pénteken. Hangsúlyozták, a családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét. Orbán Viktor miniszterelnök „világos célt tűzött ki a kormány elé: először le kell törni, majd 2023 végéig egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt” – áll a közleményben.

Az áremelkedés megfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számos eszközt és intézkedést kidolgozott, így a kormány többek közt bevezette a kötelező akciózást és az online árfigyelő rendszert – hívták fel a figyelmet a közleményben. A célzott intézkedések eredményesek voltak, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció mértéke, ráadásul a nyugdíjas fogyasztóiár index még kedvezőbb, 9,1 százalékos szintre süllyedt. „Ezzel tehát a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását” – állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közlemény szerint.

Ismertetik, hogy a KSH jelentése alapján külön eredmény, hogy az előző hónaphoz mérten az árak kismértékű, 0,1 százalékos csökkenése volt megfigyelhető. 0,1 százalékkal csökkent az élelmiszerek és 0,3 százalékkal a háztartási energia ára. Emellett, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Ásványolaj Szövetség egyeztetéseinek eredményeképpen, régiós szinten is versenyképesebb üzemanyagárak alakultak ki. Ezt igazolják vissza a KSH adatai, hiszen szeptemberhez képest a járműüzemanyagok ára 3,8 százalékot csökkent, hozzájárulva az infláció érdemi mérséklődéséhez.

A közleményben a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány infláció elleni harca végül tehát beérett: az intézkedések januárban megállították az infláció további emelkedését, ezt követően pedig egyre nagyobb ütemben, egyre dinamikusabban csökkentették az infláció mértékét. Ennek köszönhetően jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat.

Nagy Márton hozzátette, hogy 2023 az infláció letörésének, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve. Így az infláció csökkenésével párhuzamosan – amely év végére 6-7 százalékra csökkenhet, jövőre pedig 5-6 százalékot érhet el – a kormány egyre inkább a gazdasági növekedés helyreállítását szolgáló intézkedéseket helyezi előtérbe. Az idei 0 százalékos növekedést követően a kormány jövőre újra dinamikus pályára állítja a gazdasági növekedést, így az visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütemhez.

Ezekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint a kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamattal érhetik el a Széchenyi Kártya Program termékeit. Ezt segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetőn a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb – jelenleg 11,5 százalékos – kamatozású hitelekkel segíti a vállalkozásokat. Mindemellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram is jelentős mértékben járul hozzá a vállalkozások helyzetének javításához, az 1000 milliárd forintos keretből már több mint 850 milliárd forintot ér el a leszerződött hitelek állománya, míg a folyósítások értéke megközelíti a 650 milliárd forintot – tájékoztatott Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Kapcsolódó

Most érkezett: 10 százalék alá zuhant az infláció!

A kormány teljesítette, amit vállalt, nem is az év végére, de már októberre egy számjegyűre csökkentette a pénzromlást.

Illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd