fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 14. péntek
  -  Vazul
0-24

Szijjártó: ősszel dönthet az Országgyűlés arról, hogy mikor szavaz Svédország NATO-csatlakozási kérelméről

2023. augusztus 29.

A kormány már elvégezte házi feladatát, de svéd barátainknak még várniuk kell egy kicsit, s jobban tennék, ha igyekeznének rendezni a vitás kérdéseket hazánkkal.

A magyar kormány már rég elvégezte a házi feladatát Svédország NATO-csatlakozási kérelmével kapcsolatban, mert még tavaly beterjesztette a svéd ratifikációs dokumentumot az Országgyűlésnek, amelynek a szeptemberben kezdődő őszi plenáris ülésén lesz lehetősége arra, hogy döntést hozzon arról, mikor szavaz a témában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a TRT World török televíziós csatornának adott interjújában.

Aláhúzta, hogy eddig nem sikerült rendezni a vitás kérdéseket Stockholmmal, és kijelentette: sajnálattal veszi tudomásul, hogy Magyarország célpontja és áldozata lett ennek a nemzetközi politikai diskurzusnak, amelyet „a bírálatok és ítélkezések határoznak meg”, és amelyekkel beavatkoznak a magyar belpolitikai életbe. A kormány nem akar a svéd NATO-tagság akadályává válni, és folyamatosan konzultált a török vezetőkkel a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelemmel kapcsolatban. Legutóbb Recep Tayyip Erdogan török elnök augusztus 20-i budapesti látogatása során volt erről szó, de Szijjártó Péter is gyakran beszél török kollégájával Hakan Fidannal a kérdésben. NATO-szövetségesként Magyarország figyelembe veszi Törökország érdekeit és álláspontját, hiszen egy katonai-védelmi szövetségnek a bizalmon kell alapulnia – emelte ki a miniszter.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Szijjártó Péter leszögezte, hogy szomszédos államként Magyarország sajátos helyzetben van a 150 ezres kárpátaljai magyar diaszpóra miatt. Ennek a magyar közösségnek nagyon sok tagját ukrán állampolgárként besorozták az ukrán hadseregbe, és sokan közülük az életüket veszítették a háborúban. Ezért is követel Magyarország azonnali tűzszünetet és mielőbbi béketárgyalásokat, ezért nem szállít fegyvereket, és nem engedélyezi fegyverek átszállítását Magyarországon. Minél hamarabb véget ér a háború, annál kevesebb ukrán és ukrajnai magyar ember hal meg – fogalmazott.

Leszögezte: Magyarországnak is meg kellett harcolni a szabadságáért és függetlenségéért a történelme során, ezért határozottan és feltétel nélkül tiszteletben tartja Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Ugyanígy feltétel nélkül támogatja azt a több mint egymillió ukrajnai menekültet, aki eddig Magyarországra érkezett. Több mint 1300 magyar óvoda és iskola fogadott be ukrajnai gyerekeket, a kormány egészségügyi ellátást biztosít a menekülteknek, és igyekszik munkalehetőséget és a körülményekhez képest normális életet biztosítani az általában szétszakított családoknak, hiszen a férfiak otthon maradtak harcolni.

Ennek megfelelően Magyarország is elvárja, hogy Ukrajna visszaadja és biztosítsa az ottani magyar közösség tagjainak a kisebbségi jogaikat, amelyekkel 2015-ig rendelkeztek: az anyanyelvhasználati, a kulturális és a hivatali ügyintézési jogait. A kárpátaljai magyar közösség kisebbségi jogai ma sokkal korlátozottabbak, mint 2015-ben, ez pedig elfogadhatatlan – szögezte le a miniszter, hozzátéve: ha Ukrajna az Európai Unió tagjává kíván válni, el kell fogadnia a közös EU-értékrendszert, és biztosítania kell a nemzeti kisebbségi jogokat.

Az ukrajnai gabonaimport magyarországi tilalmával kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte: sajnálattal vette tudomásul, hogy Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodást, annak ellenére, hogy Törökország és személyesen Erdogan elnök minden lehetséges erőfeszítést megtett a megállapodás életben tartására. Magyarország a maga részéről eddig is nyitva tartotta a szolidaritási folyosókat, hogy az afrikai és közel-keleti országok hozzájuthassanak a szükséges ukrajnai gabonához. Ennek ellenére az ukrajnai gabona egy része nem jutott el ezekbe az országokba, hanem Magyarországon maradt. A magyar kormány továbbra is biztosítja a tranzitútvonalat az ukrajnai gabonaexport számára. Azonban a szegény, éhező afrikai országokra hivatkozva Magyarországra szállított nagy mennyiségű, olcsó ukrán gabona tönkretette volna a magyar piacot és a magyar gazdákat, mivel az igen szigorú EU-s előírások miatt a gabonatermesztés jóval költségesebb Magyarországon, mint Ukrajnában.

Magyarország energiabiztonságával kapcsolatban a miniszter kiemelte Törökország és a transzanatóliai földgázvezeték (TANAP) jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy Magyarország segített megépíteni a Török Áramlat vezetéket Törökországgal, Oroszországgal, Bulgáriával és Szerbiával együtt, és a jelenlegi helyzetben akár 8,5 milliárd köbméter földgázt tudna szállítani ezen az útvonalon keresztül az országba. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdte az energiadiverzifikációt, és Oroszország mellett Törökország, Azerbajdzsán és Katar lesznek a legfontosabb szereplők a magyar energiamixben. A BOTAS török kőolaj- és földgázkereskedő vállalattal kötött legújabb megállapodás értelmében jövőre közel 300 millió köbméter török földgáz érkezik Magyarországra, és ez lesz az első alkalom, hogy Törökország nemcsak tranzit-, hanem forrásország is lesz.

Katar 2026-ig már minden földgázkészletét értékesítette, ezért Magyarország 2027-ben vásárolhat először katari földgázt, ehhez megvan a politikai szándék, és az üzleti tárgyalások is megkezdődtek a Qatargas LNG vállalattal – mondta el Szijjártó Péter. Kifejtette: az azerbajdzsáni és a katari földgáz szállításához jelentős regionális infrastrukturális beruházásokra is szükség lenne, ehhez azonban az EU nem biztosítja a szükséges támogatást. Ehelyett a térség országai – Szlovákia, Magyarország, Románia, Szerbia, Bulgária, Görögország és Törökország – már egy sor tárgyalást folytatott a kapacitásfejlesztéshez szükséges beruházásokról, amelyek lehetővé tennék nagy mennyiségű földgáz szállítását ezekbe az országokba – mondta el Szijjártó Péter.

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter